Kirill lett az új pátriárka
A vártnál gyorsabban, egy napos ülés után Kirill eddigi szmolenszki és kalinyingrádi metropolitát választotta meg Moszkva és egész Oroszország 16. pátriárkájává az egyházi és világi küldöttekből összeállított zsinat kedden a fővárosi Megváltó Krisztus székesegyházban.
II. Alekszij pátriárka decemberi halála után Kirill ideiglenesen már át is vette az egyház vezetését. Az egyház külügyeiért húsz éve felelős főpap győzelmét megelőlegezte, hogy a vasárnapi előválasztáson a főpapi gyűlés nagy többséggel jelölte őt a posztra, a kalugai Klement - az egyház belügyeinek felelőse - és a minszki Filaret metropoliták előtt. Ráadásul kedden Filaret vissza is lépett a megmérettetéstől Kirill javára, akit így a hétszázegy fős zsinat 508 szavazattal már az első fordulóban abszolút többséggel megválasztott titkos szavazás útján. Kliment 169 szavazatot kapott. Egy főpap javasolta, hogy – korábbi példáknak megfelelően – kockavetéssel döntsenek a jelöltek között, de a küldöttek, eleget téve a Szent Szinódus indítványának, titkos szavazást tartottak.
A liberálisnak tekintett Kirill az egyház aktívabb világi szerepvállalása mellett áll ki – ennek jegyében rendszeres műsort is visz az állami televízióban -, és támogatja a más felekezetekkel fenntartandó párbeszédet, amit kifejez az is, hogy ő a társelnöke az Európai Vallási Vezetők Tanácsának is.
A Leningrádban 1946-ban, papi családba született Kirill gyors karriert futott be az egyház külügyi vonalán: 1971 és 1974 között Genfben képviselte a moszkvai patriarchátust az Egyházi Világtanácsban, 32 évesen pedig az egyházi ügyek helyettes vezetője lett. Tíz évvel később Kalinyingrád és Szmolenszk érseke, 1991-ben pedig – az 1990-ben megválasztott II. Alekszij pátriárka támogatásával – metropolitája lett, miközben 1989-ben az RPC külügyeinek vezetőjévé is előlépett.
Kirillt konzervatív ellenfelei ökumenikus szerepvállalásáért a pravoszlávia elárulásával is vádolták. Az orosz sajtó ezért Kirill és Klement versengését a liberális és konzervatív egyház közötti választásként értelmezte, bár túlzás volna állítani, hogy a megmérettetés sorsdöntő volna az RPC számára: az egyház mindenképpen kiáll az állammal való szoros együttműködés mellett. Ezzel is magyarázható, hogy a Kreml nyíltan nem foglalt állást egyik jelölt mellett sem, miközben a világi állam eszméjével nem tartotta ellentétesnek, hogy az elnöki adminisztráció vezetője, Szergej Nariskin felolvassa Dmitrij Medvegyev elnök köszöntőjét a hétszáz fős zsinat előtt a Megváltó Krisztus székesegyházban.
Az elnöki beszédében értékelte, hogy a zsinat a társadalom széles rétegeit képviseli, hiszen egyháziak mellett ezúttal világi személyek is helyet kaptak benne, ami hozzájárul az egyház és az állam közötti konstruktív párbeszédhez.
Kirill egyházfői beiktatása február 1-jén lesz a moszkvai Megváltó Krisztus székesegyházban.
(MOSZKVA)