Kirakatper folyhat Murszi ellen
Felkorbácsolta az indulatokat Egyiptomban Mohamed Murszi, a júliusban megdöntött államfő hétfőn megkezdődött pere, még ha rögtön el is napolták azt jövő január 8-ára. A bíróságnak helyet adó rendőrakadémián és Kairóban másutt is tüntetők és ellentüntetők fejtették ki a véleményüket Mursziról, illetve az arab országban és a világban is ellentmondásosan fogadott eljárásról.
- Dr. Mohamed Murszi vagyok, a köztársaság elnöke. Én vagyok Egyiptom törvényes államfője. Nincs joguk hozzá, hogy pert folytassanak le elnöki ügyekben - mondta a „vádlott” a hírügynökségek helyszíni beszámolója szerint. A katonai erővel megbuktatott iszlamista államfő perére beengedtek újságírókat, de tévéfelvételeket nem közvetítettek a tárgyalásról. Murszi hívei úgy vélik, a tévéközvetítés, amelyen rács mögött lenne látható, erősítené iránta a szimpátiát. Az utcán készült felvételeken a nyár óta először látható politikus öltönyt és inget viselt, és úgy látszott, jó állapotban van.
A vádlott kifejezés azért hozzávetőleges, mert Murszival nem ismertették előre, hogy mivel vádolják, emlékeztet elemzésében a BBC. A kormánypárti al-Ahram al-Arabi lapból vált ismertté, hogy azért vonják felelősségre, mert feltételezett bűntársaival együtt lázította híveit, hogy tavaly decemberben bántalmazzák és öljék meg az elnöki palota előtt összegyűlt ellentüntetőket. Vizsgálják azt is, hogyan szökött meg a börtönből még 2011-ben, a Hoszni Mubarak korábbi államfő ellen indított felkelés során, s összejátszott-e ekkor a Hamasz palesztin szervezettel.
Az ellene tüntetőkkel szembeni fellépés miatt eljárás alá vonták Mubarakot is, így az arab világ legnépesebb államának két előző elnöke is a tárgyalóteremben várhatja sorsának alakulását. Murszit, aki megtagadta, hogy a fehér rabruhára cserélje kék öltönyét, akár halálra vagy életfogytiglanra is ítélhetik. A tárgyalóteremben még újságírók is halált kiáltottak rá, számolt be róla a BBC, úgy vélve, „jogos az aggodalom, miszerint a per kiélezheti a feszültséget a Muzulmán Testvériség, valamint a hadsereg között, és még jobban destabilizálhatja az országot”. „Kicsi az étvágy manapság a kompromisszumra Egyiptomban”, így a hétfői The New York Times.
Már a volt elnök tárgyalását megelőzően pattanásig feszült volt a helyzet Kairóban. A per előestéje ráadásul egybeesett John Kerry amerikai külügyminiszter látogatásával. Húszezer rendfenntartót mozgósítottak. A Szuezi-csatornánál lévő Iszmailija városában előzőleg két rendőrt agyonlőttek fegyveresek. Murszi tárgyalásának színhelyét az utolsó pillanatban áthelyezték. Az elmúlt hónapokban nyilvánosságra nem hozott helyen tartották fogva, a nemzetközi közösség bírálatát is kiváltva ezzel. Most egy alexandriai katonai börtönben raboskodik tovább.
A volt elnököt, aki a Szadat-Mubarak-korszakban betiltott Muzulmán Testvériség mozgalom „hátán” jutott 2012-ben hatalomra, 14 iszlamista társával együtt vonják felelősségre. Köztük vannak a Testvériségnek, illetve politikai pártjának, a Szabadság és Igazságosságnak a kairói politikában olyan ismert alakjai, mint Mohamed el-Beltagi vagy Eszam el-Erian. Utóbbi elmondta, egyiküket bántalmazták az előzetesben.
- Nem jogi, hanem politikai tárgyalásról, egyértelműen kirakatperről van szó, még akkor is, ha voltak valós indokai. Egyértelműen az egyenruhások javára billen most el a hatalmi mérleg nyelve - mondta lapunknak Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem társadalomtudományi karának dékánhelyettese úgy látja, a bíróság előtt tett demonstratív nyilatkozatával, és azzal, hogy nem vette fel a rabruhát, Murszi célja az volt, hogy „az utcára vigye a problémákat”, és emlékeztessen a július 3-i katonai hatalomátvétel szerinte törvénytelen voltára.
Kerry, aki a „puccsista” al-Sziszi tábornokkal is találkozott, nem vetette fel Murszi perének kényes kérdését. Ugyanakkor amerikai külügyi illetékesek szerint kinyilvánította, hogy az egyiptomi vezetés tartózkodjon a politikailag motivált őrizetbe vételektől, biztosítsa a perek során a tisztességes eljáráshoz való jogot, illetve hozzon létre olyan kormányt, amely nyitott a politikai ellenfelek irányában is. Összességében úgy vélte, Kairó „jó úton jár” a civil kormányzás megteremtése felé.
A júliusi hatalomátvétel főszereplője, al-Sziszi egyébként jelenleg védelmi miniszter. Csicsmann László úgy véli, a nemzetközi közösség tisztában van vele, hogy a Közel-Keleten minden kiszámíthatatlan, várják, hogyan alakulnak a hatalmi erőviszonyok. „Elképzelhető, hogy al-Sziszi lesz a következő elnök, ami nagyon is az amerikaiak kedvére volna. De egyelőre minden irányban nyitva hagyják az utakat, az óvatosság beszél belőlük”.
Emlékezetes, a Fehér Ház a múlt hónapban, ha nem is tartotta vissza a teljes, éves szinten 1,5 milliárd dolláros egyiptomi segélyt, de felfüggesztette olyan alapvető fegyverrendszerek leszállítását, mint az Apache helikoptereké vagy az F-16-os vadászgépeké, emlékeztet a The New York Times. (Egyiptom a támogatás jó részéért cserébe amerikai haditechnikát szerez be.) Erre vonatkozó kérdésre Kerry Kairóban azt mondta, „nem büntetés ez, hanem az Egyesült Államok politikájának tükröződése, törvényeink értelmében”. - Segíteniük kell, hogy segíthessünk önöknek - mondta Kerry.
