Clayton Lockettnek felrobbant az egyik vénája. Oklahomában most hivatalosan ezzel indokolják, hogy egy gyilkosságért, nemi erőszakért, rablásért és emberrablásért halálra ítélt férfinak kedden miért kellett 43 percen át haldokolnia azután, hogy a kivégzésekor beadták neki az elvileg gyors halált jelentő három méreginjekcióból az elsőt.

Kivégzőasztal Texasban

A kivégzésből kínhalál lett. Az első injekcióval kapott altatótól, a midazolamtól Lockettnek azonnal kómába kellett volna esnie, a szemtanúk szerint viszont hét perccel később még magánál volt. Ekkor – mesélte Courtney Francisco, az oklahomai KFOR hírtelevízió riportere – a férfi ugyan megkapta a második injekciót, a vekurónium-bromid nevű izomlazítót, amelytől a légzésének le kellett állnia, és a szívét leállító kálium-kloridot is, 16 perccel a kivégzés kezdete után nemhogy nem volt halott, de megmozdította a fejét, megpróbált felkelni a kivégzőasztalról és hallhatóan kimondta az „ember" szót. A kivégzést ekkor felfüggesztették, de Lockett teste görcsbe rándult és még akkor is folyamatosan remegett, amikor a fegyház munkatársai leengedték a redőnyt azok előtt, akik a kivégzést a helyszínen nézték. Későbbi bejelentések szerint Lockett még 27 percen át vívta a haláltusáját. A 36 éves férfival végül szívroham végzett.

Lockettet egy 19 éves lány, Stephanie Nieman megerőszakolásáért és meggyilkolásáért, betörésért és emberrablásért ítélték halálra 2000-ben. Bár a kedd eredetileg kettős kivégzés napjaként indult, a férfi szomorújátékba fulladó halála miatt a Mary Fallin oklahomai kormányzó felfüggesztette a következő végrehajtását is. Ennek a főszereplője, Charles Warner még két hetet kapott az életéből, amely a barátnője 11 hónapos kislányának a megerőszakolása és megölése miatt fog véget érni.

Az Egyesült Államokban hatalmas vita zajlik a halálos ítéletek végrehajtásának a módjáról. Lockett és Warner a halálbüntetést ellenző helyi szervezet, az Oklahoma Coalition to Abolish the Death Penalty (OCADP) szárnyai alatt hosszú időn át küzdött a halálos ítéletük végrehajtása ellen. Először a fegyházat perelték, amiért a vezetés nem akarta nyilvánosságra hozni, hogy a méreginjekciókban milyen szer lesz. A pert megnyerték, utána pedig a szövetségi államot vitték a törvény elé egy titoktartási rendelkezés miatt, amely az oklahomai hatóságoknak megtiltotta, hogy kiadják a kivégzésben részt vevő személyeknek és a beszállító cégeknek a nevét is. Egy időn át úgy tűnt, hogy meg is ússzák, az oklahomai legfelsőbb bíróság ugyanis moratóriumot hirdetett a kivégzésük végrehajtására, de ezt a moratóriumot a múlt héten végül eltörölték. A legfelsőbb bírósági döntés szerint Lockettnek és Warnernek azt sem lett volna joga tudni, hogy milyen méregkombinációval végeznek velük. Adam Leathers OCADP-társelnök a szövetségi állam hatóságait mindenesetre most azzal vádolja, hogy egy „alkotmányellenes kísérletben" halálra kínoztak egy emberi lényt.

Fallin a két kivégzés felfüggesztése után vizsgálatot rendelt el, kiderítendő, hogy mi volt a malőr oka. Az oklahomai kormányzói hivatal egyébként a szemtanúkat meghazudtolva azt állítja, hogy Lockett kómába esett az első injekció után.

Az Egyesült Államoknak jelenleg harminckét szövetségi államában létezik a halálbüntetés. Új-Mexikó 2009-ben, Connecticut 2012-ben, Maryland pedig tavaly az eltörlése mellett döntött, de mivel ez nem visszamenőleges hatályú, harmincöt szövetségi államban 3095 elítélt – köztük 61 nő – van halálsoron. 1976 óta, amikor az amerikai legfelsőbb bíróság újra jóváhagyta a halálbüntetést, 1373 embert végeztek ki.