Szabadságot követelnek a friss Nobel-békedíjasnak
Liu Hsziao-po (Liu Xiabo) kínai ellenzéki másként gondolkodónak, az 1989-es pekingi diáklázadás egyik vezéralakjának ítélték oda pénteken Oslóban az idei Nobel-békedíjat. A legismertebb kínai ellenzékinek számító Liu az alapvető emberi jogok érvényesüléséért folytatott békés küzdelméért kapta meg az elismerést.
A kínai emberi jogi aktivistát 2008 decemberében fogták el a hatóságok, mivel aláírta a Charta08 című kiáltványt, ami politikai változásokat és demokráciát követelt Kínában. Hivatalosan 2009 nyarán tartóztatták le, ugyanezen év decemberében pedig 11 év börtönbüntetésre ítélték. Arról, hogy Nobel-békedíjra jelölték, ügyvédjétől értesült a börtönben. Egyelőre azonban nem tud róla, hogy meg is kapta a díjat. Erről csak a havi rendszerességgel engedélyezett beszélőn értesülhet.
A díj odaítélése éles felzúdulást keltett Pekingben. Liu kitüntetése teljes mértékben ellentétes a Nobel-békedíj elveivel, és a díj odaítélése ártani fog a kínai-norvég kapcsolatoknak – jelezte állásfoglalásában a pekingi külügyminisztérium.
A norvég külügyminiszter egy norvég rádiónak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy a Nobel-békedíj Bizottság a norvég kormánytól független testület, – igaz, a bizottság tagjait a norvég parlament szavazza meg –, ezért Kína részéről alaptalan lenne a bizottság döntése miatt Norvégia ellen irányuló intézkedést tenni. Jonas Gahr Störe hozzátette: rossz fényt vetne Kínára, ha így tenne.
Jens Stoltenberg norvég kormányfő a várható kínai rosszallás ellenére gratulált Liu Hsziao-pónak. A pénteken éppen külföldi szabadságon tartózkodó miniszterelnök közleményében kifejtette: Norvégia széles körű együttműködést folytat Kínával az emberi jogok területén is. Oslo többször is felvetette a pekingi kormánynak a tavaly decemberben 11 év börtönre ítélt ellenzéki ügyét. Norvégia és Kína jelenleg tárgyalásokat folytat egy kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról. A norvég Statoil nek egy 3 milliárd dolláros szerződése áll küszöbön a kínai Sinochemmel is. A norvég olajtársaság taval 2,76 milliárd dollár értékben exportált olajat a világ második legnagyobb gazdaságát működtető országba. A Reutersnek nyilatkozó norvég elemzők szerint a kereskedelmi tárgyalások le is állhatnak az kínai ellenzékinek ítélt Nobel-díj miatt.
Peking egyedül a döntés ellen
Barack Obama amerikai elnök, aki tavaly maga is megkapta a Nobel-békedíjat, felszólította Kínát a fogvatartott ellenzéki szabadon engedésére. "Az elmúlt 30 évben Kína hihetelen gazdasági fejlődésen ment keresztül, százmilliók kerültek ki a szegénységből. De ez a kitüntetés arra emlékeztet minket, hogy a gazdasági előrehaladást nem kísérte politikai reform, és hogy minden férfi, nő és gyermek alapvető emberi jogait tisztelni kell" - mondta az elnök.
Svédország a Nobel-békedíj Bizottság bejelentésére reagálva felszólította Kínát, hogy azonnal és feltétel nélkül engedje szabadon Liu-t. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is elégedett a 2010-es díjazott kiválasztásával. Szerinte az, hogy Liu kapta díjat "erős üzenet mindenkinek a világban, aki a szabadságért és az emberi jogokért harcol".
Franciaország és Németország arra kérte Kínát, hogy mielőbb engedje szabadon a kínai demokráciapárti aktivistát. Franciaország már Liu letartóztatásától kezdve aggodalmának adott hangot, és több alkalommal követelte szabadon bocsátását. Ezt a felhívást Párizs most megismétli - közölte Bernard Kouchner külügyminiszter. A berlini kormány szóvivője úgy fogalmazott: Németország szeretné, ha Liu hamarosan visszanyerné szabadságát, és személyesen vehetné át a kitüntetést.
A tajvani elnök, Ma Jing-zsou (Ma Ying-jeou) "történelminek" nevezte a kínai ellenzéki kitüntetését. A japán kormányfő pedig úgy ítélte meg: a Nobel-békedíj Bizottság döntése üzenet Pekingnek, hogy változtasson az emberi jogok helyzetén.
Az ENSZ részéről Navi Pillay emberi jogi biztos üdvözölte "egy fontos emberjogvédő elismerését". Pillay szerint a kitüntetés hozzájárulhat Kína fejlődéséhez. Üdvözölte a Nobel-bizottság döntését Václav Havel volt cseh elnök is.
A Nobel-békedíjjal 1983-ban kitüntetett Lech Walesa elégedettségének adott hangot a norvég bizottság döntésével kapcsolatban. Liu kitüntetése kihívást jelent Kína és az egész világ számára. A világnak nyilatkoznia kell róla, készen áll-e arra, hogy segítse Kínát belépni arra a területre, ahol ugyanazokat az elveket és értékeket tartják tiszteletben - jelentette ki az egykori lengyel államfő. A dalai láma szintén gratulált a kínai díjazottnak, és ugyancsak sürgette Pekinget, hogy más bebörtönzött aktivistákkal együtt engedje szabadon Liut. Az idei Nobel-békedíjjal a nemzetközi közösség azokat az egyre erőteljesebb hangokat ismerte el, amelyek Kínát a politikai, jogi és alkotmányos reformok irányába terelnék - mondta a tibeti buddhisták száműzetésben élő vezetője. Liu Hsziao-po felesége közölte: "el van ragadtatva" az oslói döntéstől. Liu Hszia (Liu Xia) - aki telefonon nyilatkozott a francia hírügynökségnek - köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták férje kitüntetését, és ismételten felszólította a kínai kormányt, hogy engedje szabadon Liut. A Nobel-békedíj odaítélésének bejelentését cenzúrázták a kínai internetes oldalak és keresőprogramok. A CCTV kínai állami televízió az esti híradóját a Hainan-szigeti áradásokkal nyitotta. Már korábban figyelmeztették a Nobel-díj bizottságot, hogy ne Liu Hsziao-po-nak ítéljék a díjat. A bizottság elnöke pedig még a bejelentés előtt úgy nyilatkozott: sok vitát fog kiváltani a döntés. - Amint elmondom a nevet, megértik, miért mondom - tette hozzá Thorbjoern Jagland, aki szerint a díjazott aktivista a kínai politikai ellenzék szimbolikus alakja. Ez eredmény kihirdetése után Kínában elérhetetlenné vált a CNN amerikai televízió.
Rögös út a Nobel-díjig
Az 1955-ben született aktivista, aki az 1989-es tienanmen téri tüntetéseken is részt vett, irodalomból szerzett diplomát majd doktori fokozatot kínai egyetemeken. Vendéghallgatóként megfordult számos külföldi egyetemen is: járt a University of Hawaii-ra, a szintén amerikai Columbia University-re és az oslói egyetemre is.
Liu Hsziao-pót a kínai hatóságok már számtalanszor tartóztatták le politikai tevékenysége miatt. Ellenforradalmi propaganda és felbujtás miatt ítélték el. Öt évvel később három évnyi oktatásra ítélték, kényszermunka formájában. A vád ekkor a közrend megsértése volt, mivel a Kínai Kommunista Pártot kritizálta. 2007-ban rövid időre helyezték letartóztatásba és hallgatták ki olyan internetes oldalakon megjelent cikkei miatt, amelyek szerverei Kína határain kívül voltak.
2008 decemberében, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának hatvandik évfordulójára időzítve háromszáz társával együtt megfogalmazták a változásokat követelő Charta08-ot. A mintája az egykori Csehszlovákiában megfogalmazott Charta77 volt. Liu Hsziao-po-t december 8-án, két nappal a dokumentum hivatalos publikálása előtt tartóztatták le.
