Kínai álmot ígér az új vezetés
A Xinhua közlése szerint az új elnök 2945 igen, egy nem szavazatot kapott, hárman tartózkodtak, a miniszterelnök esetében 2940 igen,három nem és hat tartózkodás volt az eredmény. Így az 59 éves Xi
immár mindhárom vezető posztot, tehát még a novemberi pártkongresszuson a Kínai KP főtitkári és a párt Központi Katonai Bizottsága elnöki, majd most az államfői tisztet is átvette Hu Jintaótól, aki két ötéves perióduson át irányította a világ legnagyobb népességű, egyben a világ második gazdasági hatalmává előlépett országot.
A különbség a tíz évvel ezelőtti váltáshoz képest az, hogy a pártfőtitkár és államfő Hunak akkor még egy ideig várnia kellett a katonai bizottság irányításának átvételére.
Li - akit a tavaly novemberi pártkongresszuson a párt legfelsőbb héttagú irányító szervében, a Politikai Bizottság állandó bizottságában Xi után a második helyre került - az egyedüli jelölt volt Wen Jiabao eddigi miniszterelnök utódlására. Az 57 éves Li jogi és gazdasági végzettséggel is rendelkezik, beszél angolul is. Az elmúlt öt évben miniszterelenök-helyettes volt, ebbeni minőségében tavaly járt Budapesten is. A kormányfőség Kínában a második legfontosabb politikai és egyben gyakorlati irányitói pozíció, amit jelzett az őszi pártkongresszus új legfelsőbb vezetésének sorrendje is. Korábban a hierarchiában a parlament elnöke állt a második helyen.
Linek rátermettségét egy olyan időszakban kell bizonyítania, amikor a lassuló gazdasági növekedési ütem közepette a párt meghirdette a szociális különbségek csökkentését és a korrupció elleni harc követelményét. Ugyan az említett két fő állami poszt elnyerőinek nevét hosszú ideje előre borítékolni lehetett, a jólértesült források szerint a színfalak mögött, miként a pártkongresszus előtt is a különféle frakciók között azért folytak alkudozások. Xit állítólag a párt idősebbjei támogatták, hiszen apja első generációs forradalmár volt. Li karrierjét a párt ifjusági szervezetében kezdte, ahol Hu volt a főnöke, így érthetően mellette a most visszavonult exelnök és hívei álltak ki.
Xi pártfőtitkárrá választása óta több beszédében is „a kínai álom", „a nemzet nagy megfiatalítása" megvalósítását ígérte. A Népi Gyűlés egyik küldöttje, Li Qinghe a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy Xi elnöktől és Li kormányfőtől mindenekelőtt azt várja, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az emberek életét érintő problémák orvoslására, így a vidékről a városokba vándorlók munkalehetőségére, gyerekeik iskoláztatására, az egészségügyi ellátásukra. Az eddigi bizottsági felszólalásokban is az fogalmazódott meg, hogy az új kormány fő feladata a szegények helyzetének javítása, a környezetvédelem és a korrupció elleni hatékonyabb fellépés.
Ami az eddigi konkrétum, hogy a minisztériumok számát a korábbi 27-ről 25-re csökkentették le, ám elkerülhetetlennek tünnek további reformok, egyebek között a belső fogyasztás serkentésére a gazdasági növekedés érdekében, ami eddig főleg az exportnak és a beruházásoknak volt köszönhető.
Pénteken egyébként a képviselők jóváhagyták a párt Központi Katonai Bizottságának két alelnökét, a 66 éves Fan Changlong és a 63 éves Xu Qiliang tábornokokat, mindketten a Kínai KP PB tagjai Barack Obama amerikai elnök gratulált az új kínai vezetőknek. Xit még csütörtökön felhívta telefonon, az együttműködés erősítését szorgalmazta a nemzetközi gazdasági és biztonsági kihívásokkal szemben - közölte a Fehér Ház, az utóbbiba beleértve Észak-Koreát is.
Azt is bejelentették, hogy Jacob Lew új amerikai pénzügyminiszter első külföldi útja keretében már a jövő héten Kínába látogat. Április közepén pedig John Kerry külügyminiszter vizitel Pekingben, s akkor felkeresi Dél-Koreát és Japánt is.
A kínai külügyminisztérium csütörtökön egyébként üdvözölte Jorge Mario Bergoglio pápává választását. Hua Chunying szóvivő annak a reményének adott hangot, hogy Ferenc pápasága során a Vatikán - amellyel Kínának 1951 óta nincs diplomáciai viszonya - „megszünteti az akadályokat" a közeledéshez, „gyakorlatias magatartást és rugalmasságot tanúsít", ezzel létrehozza a feltételeket a kétoldalú kapcsolatok javulásához. Ehhez a Vatikánnak mindenek előtt el kell ismernie a kínai kormányt, illetve azt, hogy Tajvan (amellyel a Vatikán diplomáciai kapcsolatban áll) Kína elidegeníthetetlen része.
A pekingi külügyi szóvivő hangoztatta azt is, hogy a Szentszék nem avatkozhat be Kína belügyeibe, ami utalás arra, hogy a kommunista rendszer felügyeli a hivatalosan elismert kínai katolikus egyházat, maga nevezi ki annak püspökeit. A többségében budhista Kínában az állam által elismert katolikus egyháznak mintegy 5-6 millió hivője van, Ugyanakkor ennél többen kötődnek a „föld alatti" egyházhoz, amely a pápa fennhatóságát ismeri el.
