A kínai védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a résztvevők a közös tengerészeti légvédelemre, a tengeralattjárók elleni harcra, a tengeri kutatásokra és mentésre, valamint az eltérített hajók mentésére fognak összpontosítani. Kína 15 vízfelszíni hajóval és két tengeralattjáróval, Oroszország pedig a csendes-óceáni flotta négy hadihajójával, köztük a Varjag rakétacirkálóval vesz részt a gyakorlaton.

„Erről a hadgyakorlatról már régóta megállapodás történt Kína és Ororszország között a regionális béke és stabilitás érdekében" – közölte Liu Weimin pekingi külügyi szóvivő legutóbbi sajtótájékoztatóján. Ugyan 2005 óta a két ország már négy közös hadgyakorlatot tartott, ez az első haditengerészeti a Sárga-tengeren, ráadásul olyan időpontban, amikor Kína, illetve több ázsiai ország – így főleg Vietnam és a Fülöp-szigetek – között éleződik a feszültség területi felségjogi viták miatt a Dél-kínai-tengeren.

A kínai hadsereg lapja, a People's Liberation Army Daily szombaton így beszámolt arról, hogy a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok közti katonai együttműködés erősödése keretében most is tartanak, ugyancsak április 27-ig közös hadgyakorlatot a Scarborough-zátony közelében. A lap szerint az ilyen provokációk magukban hordják a katonai konfliktus veszélyét a Dél-kínai-tengeren.

Az AFP szerint a tét a stratégiai hajózási útvonalon fekvő, lényegében lakatlan szigetek, miként a Spratly avagy a Scarborough birtoklása, különös tekintettel a feltételezett gazdag kőolaj- és földgáz-előfordulások miatt. Egyre gyakoribbak a kisebb-nagyobb erődemonstrációk a körzetben halászó hajókkal szemben is. A Fülöp-szigetek próbál bekeményíteni, háttérben amerikai támogatással. Áprilisban Manila egy hadihajót küldött a Scaraborough-zátonyokhoz, miután ott nyolc kínai halászhajó is megjelent. Három nagyobb kínai mentőhajó megjelenése után a térségben, a Fülöp-szigetek visszavonulót rendelt el.

Albert del Rosario Fülöp-szigeteki külügyminiszter vasárnap nyilatkozatban szólította fel a vitában érintett többi ázsiai országot, hogy Manilához hasonlóan álljanak ki határozottabban Kína területi felségjogi követelésével szemben a Dél-kínai-tengeren. "Egyértelműen alaptalannak" nevezte Kína azon igényét, hogy egykori történelmi hivatkozásokra utalva magának tekintsen olyan szigeteket, így a Scaraborough-zátonyokat, s ezzel a hajózási útvonal ellenőrzését, amelyek Kína déli Hainan szigetétől több mint ezer kilométerre, miközben a Fülöp-szigetektől 230 kilométerre (tehát kevesebb mint 200 tengeri mérföldre) vannak.

A Dél-kínai-tenger egy másik körzetében Kína és Japán között is van vita a Tiaojü- (Diaoyu, japánul Senkaku) szigetlánc felségjoga miatt. Gazdag halállományukon kívül a feltételezések szerint ezen szigetek környéke is gazdag lehet energiaforrásokban.