Az amúgy is szigoráról ismert kínai cenzúra kissé túllőtt a célon, amikor eltüntette a Csiang Cö-min volt államfő állítólagos halálára vonatkozó híreket az internetről. Hiába számított ugyanis rutinfeladatnak a beavatkozás, a volt államfő nevére utaló találatok tiltásával együtt az ügybuzgó cenzoroknak minden folyót sikerült eltüntetniük a Föld színéről. Mivel az elnöki székből 2003-ban felálló politikus neve folyót (jiang) jelent, a két népszerű internetes kereső, a Baidu és a Google egy találatot sem volt hajlandó kiadni erre a szóra, még azoknak sem, akik meglehetősen ártalmatlanul próbáltak tájékozódni a nagyvilágban, például arról, hogy a Jangce (Chang Jiang) emberemlékezet óta nem látott áradásaiban idén több tucatnyi ember vesztette életét. A Sina nevű népszerű mikroblog-oldalon – Kína Twitterén – kereső egyszeri internetfelhasználó a következő üzenettel szembesülhetett: „A vonatkozó törvények értelmében a keresési eredmények nem jeleníthetők meg.” Kerülőút persze van: a tiltás után sokan az angol river szóval próbálkoztak a jiang helyett.

Nagy cenzori műgondról árulkodik az is, hogy ideiglenesen kiszűrték a „szívinfarktus”, a halálra utaló „felakaszt” és a „301-es kórház” kifejezést – betegség esetén erre a pekingi klinikára kerülnek az állampárt volt és jelenlegi felsővezetésének politikusai –, de tilalom várta az üres ruházat írásjelét is, amely Kínában gyakorta és pimaszul arra utal, hogy Csiang cö-min mindig karikaturisztikusan magasra húzza fel magán a nadrágot. Lehet, hogy Mao Ce-tung (Mao Zedong) átúszta, de Csiang Cö-min most eltüntette a Jangcét – élcelődött a korlátozásokon a Wall Street Journal.

A most 84 éves exállamfőnek azért keltik halálhírét, mert feltűnően hiányzik a Kínai Kommunista Párt 90 éves fennállását ünneplő politikusok közül – annak ellenére, hogy a hasonló eseményeknek általában kötelező díszletkelléke a párt leköszönt tisztviselői kara. A távol-keleti sajtóban megjelent találgatások szerint Csiang Cö-minnel a rák vagy szívroham végezhetett, amit a Hszinhua (Xinhua) hírügynökség szűkszavúan „rémhírként” cáfolt. – Hogy Pekingnek miért kellene elhallgatnia a volt elnök halálát, az nem világos, hiszen egy erről szóló hivatalos bejelentés önmagában még semmiféle palotaforradalomra vagy politikai változásra nem ad okot és lehetőséget. Ezért is meglepő, hogy az állami cenzúra ilyen nagyszabású offenzívát hirdetett a hír ellen – mondta a Guardiannek az ügy kapcsán Steve Tsang, a nottinghami egyetem Kína-szakértője.