„Kína fejlődése nem tartható fenn a világ többi államának jóléte nélkül, a világnak pedig erős Kínára van szüksége” – vázolta Peking vízióját a kínai miniszterelnök Bukarestben, a Kelet-Közép-Európa (KKE)–Kína csúcstalálkozón. Li Ko-csiang (Li Keqiang) közölte, Kína kész valutacsere programot aláírni valamennyi közép- és kelet-európai állammal, hogy ezzel is segítse a beruházásokat. (Magyarországgal már korábban létrejött ilyen megállapodás.)

Li megismételte, hogy Kína 10 milliárd dolláros kedvezményes hitelkeretet különített el a közép-kelet-európai országokkal közösen megvalósítandó nagyszabású infrastrukturális projektekre. Ennek a felhasználását segítenék a valutacsere programok. Li azt is elmondta, hogy Peking igény esetén kész kibővíteni a hitelkeretet. A cél megduplázni a régióval a jelenleg 50 milliárd dollárra tehető kereskedelmi forgalmat a következő öt évben.

A kínai kormányfő elégedetten nyilatkozott a 16 régióbeli ország projektjeiről. Külön kitért a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítését célzó, hétfőn aláírt háromoldalú megállapodásra, illetve megemlítette, hogy szintén előző este megállapodott a román miniszterelnökkel egy román–kínai infrastruktúra-fejlesztési munkacsoport létrehozásáról.

A házigazda román miniszterelnök elmondta, hogy a részt vevő országok aláírták a Bucharest Guidelines elnevezésű útmutatót, amely tartalmazza az együttműködésük főbb irányvonalait. A dokumentum szerint évente rendeznek a bukarestihez hasonló kormányfői találkozót és üzleti fórumot, 2014 pedig a KKE-országok és Kína viszonyában a kölcsönös beruházások és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének éve lesz. Ponta szerint a tárgyalásokon szóba kerültek konkrét intézkedések, amelyek célja megkönnyíteni az utazási feltételeket Kína és a régió országai között és serkenteni a turizmust.

Ezzel kapcsolatban a magyar miniszterelnök az MTI-nek elmondta: Budapest lesz a Kelet-Közép-Európa–Kína együttműködés turisztikai regionális központja. „Ennek a 16 országnak és Kínának az együttműködését a turizmus szempontjából Budapestről és Budapesten fogjuk szervezni” – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, Szijjártó Péter ugyanakkor elmondta: Magyarország nem titkolt célja, hogy a kínai vasútépítő vállalat itt alakítsa ki regionális központját; egyebek mellett ezért is fontos, hogy kínai–magyar–szerb megállapodás jött létre a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről.

A csúcstalálkozót és üzleti fórumot követő sajtótájékoztatón a kínai miniszterelnök az elmúlt napokban megfogalmazott brüsszeli aggályokra is utalt. Hangsúlyozta: a Bukarestben körvonalazott együttműködésben 16+1 ország vesz rész, viszont „az eredmény több tizenhétnél. Ez az együttműködés Kína és az EU kapcsolatainak is előnyére válik.” Arról is beszélt, hogy „Románia lehet Európa tigrise”. Hozzátette: nem akar konkrét összeget mondani a román féllel készülő projektek összértékéről, de annyit elmondhat, hogy az „óriási lesz”. Bukarestben amúgy 5 és 8,5 milliárd euró között összeggel számolnak.

A zárt ajtók mögött zajló második KKE–Kína csúcstalálkozón Kína és a házigazda Románia mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia miniszterelnöke, valamint Lettország külügyminisztere volt jelen.

A csúcstalálkozó elején feltűnt, hogy az érkező kormányfőket fogadó román miniszterelnök – oldalán a kínai kormányfővel – a vendégek mindegyikével váltott néhány udvarias szót, némelyikkel szívélyesen el is beszélgetett, a magyar kormányfővel viszont csupán hűvösen üdvözölték egymást.