Kína rááll az agyelszívásra

A bevándorlási törvényen ugyan szigorított a keleti nagyhatalom, de új vízumkategóriát vezet be a „tehetségek bevezetésére” – olyan nagy külföldiek vonzására, akik tudásuk révén hozzájárulhatnak Kína fejlődéséhez.

Szigorúbb büntetésekkel fenyegeti a szabályszegőket az a hétvégén Kínában elfogadott törvény, amely a külföldiek beutazását, az országban tartózkodását és munkavállalásukat szabályozza. A kilenc éven át készülő törvénytervezet tavaly december óta három olvasatban került az Országos Népi Gyűlés állandó biztossága elé, amelynek legutóbbi ülésén szavazták meg.

A dokumentum leszögezi, hogy külföldiek érvényes munkavállalási engedély nélkül nem dolgozhatnak Kínában, s azok, akik a szükséges iratok hiányában foglalkoztatnak idegeneket, 10 ezertől (360 ezer forint) 100 ezer jüanig (3 millió 600 ezer forint) terjedő bírsággal sújthatók személyenként. A külföldiek - köztük a diákok - foglalkoztatása mindenütt bejelentésköteles, mi több, a lakosságot arra ösztönzik, hogy a gyanús, vélhetően engedély nélkül Kínában tartózkodó, vagy dolgozó külföldiek feltűnéséről tájékoztassák a rendőrséget. A törvény rendelkezése szerint az illegálisan az országban élőket a büntetés előtt figyelmeztetni fogják, és súlyosabb esetekben sem lehet magasabb a büntetésük mint 10 ezer jüan, vagy 5-től 15 napig terjedő elzárás.

Azok a külföldiek, akik megsértik Kína törvényeit és jogszabályait, és maradásukat nemkívánatosnak ítélik, határidőt kapnak majd az ország elhagyására. Azokat, akik súlyos szabálysértést, de nem bűncselekményt követnek el, kitoloncolják, és 10 évig nem léphetnek az ország területére.

Az új törvény szerint munkavállalási engedéllyel a minimális tartózkodási idő 90 nap, míg a tartózkodási engedély érvényességi ideje 180 naptól öt évig terjedhet. A hosszabbítás nem vonatkozhat az eredeti engedélynél tágabb időszakra.

A törvényhozás ellenőrei februárban és márciusban Guangdong és Hainan tartományban, Guangxi Zhuan autonóm területen, valamint Pekingben végeztek felmérést, s megállapították, hogy a korábbi vízum- és foglalkoztatási politika nem volt összhangban a ma tapasztalt tendenciákkal. Javaslatuk szerint egy országos hálózatra is szükség van, amely képes a külföldiek tartózkodását és munkavállalását szisztematikusan nyomon követni.

Az új törvénnyel a területre vonatkozó két korábbi és elavult, 1985-ös törvényt váltják fel, s az nemcsak szigorításokat tartalmaz, de például új vízumkategóriát is bevezet, továbbá ösztönzi a kínai „zöld kártya” kiadását. Az új vízum a „tehetségek bevezetését”, vagyis olyan nagy külföldiek vonzását szolgálja, akik tudásuk révén hozzájárulhatnak Kína fejlődéséhez.

Statisztikai adatok szerint 2000 óta évente 10 százalékkal nőtt a külföldiek száma Kínában. A közbiztonsági tárca miniszterhelyettese ehhez még korábban hozzátette: összetételük rendkívül sokrétű, tartózkodásuk célja pedig rendkívül széleskörű.

A külföldi munkavállalók száma Kínában a 2000. évi 74 ezerről 2011 végére 220 ezerre nőtt, több mint 4700-an kaptak állandó tartózkodásra jogosító „zöld kártyát”. Míg a hat hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldiek 1980-ban alig 20 ezren voltak, addig 2011 végére a számuk elérte a 600 ezret.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.