Kína New Yorkból is figyelmeztette Japánt
Eközben Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök kedden éjjel New Yorkban azzal fenyegette meg Japánt, hogy országa további lépéseket tesz, ha nem engedik el azonnal a feszültséget kiváltó hajóskapitányt.
Peking egy tengeri vita miatt függesztette fel vasárnap a miniszteri szintű kapcsolatokat Japánnal. Kína sérelmezi, hogy Tokió még mindig nem engedte szabadon azt a kínai hajóskapitányt, akinek halászhajója vitatott hovatartozású szigetek közelében ütközött össze két japán parti őrhajóval szeptember 7-én a Kelet-kínai-tengeren. A lakatlan földdarabokra Kína, Japán és Tajvan is igényt tart. A kínai kormányfő teljes egészében Japánt tette felelőssé a történtekért: Tokió visel minden felelősséget a kialakult helyzetért, annak következményeivel együtt - mondta egy találkozón. Csiang Jü (Jiang Yu) kínai külügyminisztériumi szóvivő kedden közölte "a légkör nem alkalmas arra", hogy Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfő a héten New Yorkban találkozzon japán kollégájával, Kan Naotóval.
A kínai-japán kapcsolatok sosem voltak ilyen rosszak az utóbbi fél évtizedben, és a válság a kulturális, valamint a gazdasági életbe is begyűrűzött. Peking az incidens miatt öt alkalommal rendelte be a külügyminisztériumba Japán nagykövetét, felfüggesztette a Kelet-kínai-tengeri közös gázkitermelésről szóló egyeztető tárgyalásait, elhalasztotta egy magas szintű parlamenti delegációjának utazását, s szeptember 19-én bejelentette, hogy leállítja minden tartományi és miniszteri, illetve annál magasabb szintű cserekapcsolatát Japánnal.
Peking történelmi tényekkel, tudományos kutatásokkal, dokumentumokkal, térképekkel igyekszik bizonyítani, hogy a kérdéses terület ősidők óta területének része. Ennek igazolására egyebek mellett felhozza egy japán történész könyvét és japán térképeket is említ.
Kínában több helyen Japán-ellenes tüntetéseket tartottak, Peking visszavonta ezer japán diák meghívását a sanghaji expóra, a SMAP nevű japán popbanda pedig lemondta sanghaji koncertjét. A vita a gazdaságot is érintheti, mivel megakadályozhatja, hogy folytatódjon a közös földgázkitermelés a két fél között, s ezzel az energiaéhes Kína, valamint a nyersanyagokban szegény Japán is rosszul járhat. A tengeri incidens után a japánok arra lettek figyelmesek, hogy Kína felszerelést szállít az egyik gázmezőhöz, s megijedtek, hogy Peking Japán nélkül fog neki a földgázkitermelésnek. Amikor azonban Tokió aggodalmának adott hangot, Kína azt válaszolta, hogy csak egy torony javításához kellettek az eszközök.
Az Egyesült Államok felszólította a feleket, hogy diplomáciai úton keressenek megoldást problémáikra. A feszültségek tovább növekedhetnek szeptember 29-én, hiszen a japán ügyészek eddigre döntik el, hogy vádat emelnek-e a kínai kapitány ellen. A hajót és a 14 fős legénységet már korábban visszaküldték Kínába.
Tiltott utazás
Ezzel párhuzamosan hét hongkongi kínaival a fedélzetén készült egy halászhajó a Kelet-kínai-tengeren lévő vitatott hovatartozású szigetekhez, de a hongkongi hatóságok megakadályozták a kihajózásukat - jelentette a hongkongi South China Morning Post című lap online kiadása szerdán. A három aktivista és a 45 méter hosszú bárka négyfős személyzete Hongkong kikötőjéből indult volna útnak, de a helyi tengerészeti hatóság a médiajelentések miatt gyanút fogott, majd megállapította, hogy a Kai Fung 2 nevű halászhajó nem jogosult utasok szállítására, így nem hagyhatja el a kikötőt. Erről még kedden értesítették a hajó tulajdonosát.
Sajtójelentések szerint az útra készülők között többen voltak, akik tagjai a Tiaojü-szigetcsoport (Diaoyu) védelmére szervezett hongkongi akciócsoportnak. Albert Ho, a hongkongi törvényhozás tagja ugyanakkor korábban riportereknek még úgy nyilatkozott, hogy a csoport halászni megy, és a kormányzatnak nincs hatalma a halászok visszatartására.
A tengerészeti hatóság szóvivője szerint a hajó és utasainak védelme érdekében, a szeptember 7-i incidensre tekintettel határoztak úgy, hogy a Kai Fung 2 nem hagyhatja el Hongkong vizeit. Lo Csau (Chau), az akciócsoport tagja, a hajó tulajdonosa felháborodottan vette tudomásul a döntést, és állítása szerint alapvető emberi jogainak megsértése miatt jogorvoslatot fog kérni. Mint kiderült, a múlt héten a közegészségügyi hatóság végzett vizsgálatot a hajón és állapított meg hiányosságokat, s emiatt voltak kénytelenek későbbre halasztani indulásukat.
Korábban hongkongi, tajvani és makaói aktivisták közösen döntöttek úgy, hogy a kínai halászhajó elfogása miatti tiltakozásuk kifejezésére megkísérlik a Tajvan északkeleti csücskétől mindössze 170 kilométerre lévő lakatlan kis szigeteken a partraszállást. Tajvanon szeptember 13-án végül nem engedték, hogy hongkongiak is csatlakozzanak az akcióhoz. A japán parti őrség fellépése miatt a tajvani aktivisták pedig kénytelenek voltak másnap a cél előtt visszafordulni.
