Kína mégsem vesz meg minket
Soha nem mondtam, hogy Kína megvásárolná Magyarország adósságát – mondta Fellegi Tamás a China Daily napilapnak adott interjújában. A magyar fejlesztési miniszter hangsúlyozta, a két ország csak „hosszú távú pénzügyi együttműködésről tárgyal”.
Hogy Peking kivásárolná a magyar államadósságot, az korábbi hírek szerint a két ország október végi sanghaji miniszterelnöki találkozóján vetődött fel, Fellegi pedig lehetőségként hivatkozott is rá két hónappal később az Indexnek adott interjújában. A jelentések valótlanok – mondta most Fellegi arról, hogy Orbán Viktor magyar és Ven Csia-pao kínai kormányfő között szóba került volna a magyar államadósság kivásárlása. (– Az október 31-i sanghaji csúcstalálkozón a kínai miniszterelnök vetette fel, hogy szívesen látna stratégiai pénzügyi együttműködést Magyarország és Kína között, beleértve a kínai állam esetleges részvételét magyarországi finanszírozásban. Ezt a magyar miniszterelnök kedvezően fogadta, és ezzel ki is jelölte a két delegáció közötti tárgyalás egyik irányát. A látogatásom során ennek több lehetséges módozatáról tárgyaltunk. – De mondjuk az államadósság-finanszírozást úgy kell elképzelni, hogy az ÁKK állampapír-aukcióin a kínai jegybank is megjelenik vevőként? – Igen, például így. – De ezt most is megtehetnék, nem? – Igen. – Akkor ez csak egyfajta ösztönzés? Vagy esetleg megállapodunk arról, hogy konkrétan milyen állampapírfajtát milyen volumenben vásárolnak? – Az még a tárgyalások kérdése, hogy milyen technikával lehet biztosítani a kínai szerepvállalást. Ha megszületik a döntés, hogy ők magyarországi finanszírozásban részt vállalnak, annak számos technikája, formája és nagyságrendje lehet a projektfinanszírozástól az államadósság finanszírozásáig – fogalmazott Fellegi decemberben.
Üdvözölte viszont a magyar tárcavezető azokat az elképzeléseket, amelyek szerint kínai közreműködéssel gyorsvasút épülne Ferihegy és Budapest belvárosa között. A magyar érdeklődés azzal párhuzamosan élénkült meg a lehetőség iránt, hogy Kína több országgal is aláírt már szerződést gyorsvasút építéséről – legutóbb egy ezer kilométeres szakaszról Kazahsztánnal. A China Daily a kínai vámhatóságra hivatkozva kiemelte, hogy a Kína és Magyarország közötti kereskedelem 2010-ben 8,72 milliárd dollárra rúgott; ez 28 százalékos emelkedést jelent 2009-hez képest. Fellegi – akit az őt faggató két riporter Mr Chinaként aposztrofál az interjúban – legutóbb decemberben járt Pekingben, ahol a gazdasági és a vasúti miniszterrel folytatott megbeszéléseket. A magyar tárcavezető elmondása szerint a gyorsvasúton kívül a két ország között szó van egy logisztikai központ és egy teherszállító gépek fogadására alkalmas repülőtér magyarországi megépítéséről is.
Fellegit az őt faggató két riporter egyébként Mr. Chinaként aposztrofálta az interjúban, utalva arra, a magyar kormányban ő a külön felelőse a magyar-kínai kapcsolattartásnak. „Nagyon szeretem Kínát" – vallott erről az interjúban a miniszter, hozzáfűzve, lenyűgözi az ősi kultúra és a modernitás egyidejű jelenléte.
