Kína is támogatja az Észak-Korea elleni szankciókat
A Biztonsági Tanács várhatóan helyi idő szerint kedd délután szavaz a határozattervezetről (a BT-előírások szerint az előterjesztés és a szavazás között legalább egy napnak kell eltelnie).
A decemberi észak-koreai rakétakísérletet elítélő, az eddigi szankciókat bővítő határozattervezetet terjesztett az ENSZ Biztonsági Tanács elé az Egyesült Államok, s a testület várhatóan már kedden egyhangúlag elfogadja a dokumentumot - vált ismertté diplomáciai forrásokból.
A hétfőn előterjesztett határozattervezet jellegében kompromisszumos javaslat. Elítéli a rakétakísérletet, de nem helyez kilátásba újabb korlátozásokat, hanem a már hatályban lévő szankciók kiszélesítéséről rendelkezik: az észak-koreai rakétaprogramban részt vevő újabb személyeket és kormányhivatalokat büntet.
Li Pao-tung kínai ENSZ-nagykövet hétfőn azt mondta, hogy kész támogatni a határozatot, ha az arányos lesz Phenjan cselekedeteivel. Szavai szerint a BT válaszlépéseinek a feszültség csökkentését, Phenjan elszigeteltségének megszüntetését kell szolgálniuk, illetve kedvező légkört kell teremteniük a Koreai-félsziget atommentesítéséről szóló hatoldalú tárgyalások felújításához.
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet is úgy nyilatkozott korábban, hogy megszavazza a dokumentumot.
A határozat elfogadását az Egyesült Államok nyilvánvalóan saját győzelmének fogja elkönyvelni, hiszen nem túl gyakori az, hogy Kína a testület állandó tagjaként támogat a vele baráti kapcsolatokat ápoló Észak-Korea elleni határozatot, főleg ha amerikai kezdeményezésre születik.
Tavaly december 12-én Észak-Korea első ízben Föld körüli pályára állított egy műholdat. A nyugati országok szerint Észak-Korea a műholdfellövés örvén újabb ballisztikusrakéta-kísérletet hajtott végre, amit az eddigi ENSZ-határozatok tiltanak számára.
Mivel Phenjan nem hajlandó együttműködni a nemzetközi közösséggel az atom- és rakétaprogramjával kapcsolatos vitás kérdések tisztázásában, a BT eddig már többször szankciókkal sújtotta, és egyoldalú korlátozásokat léptetett életbe ellene az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán, Dél-Korea és több más ország.
