Az interneten megjelent dokumentum a Rio Tinto számítógépein fellelt adatokra hivatkozik. Ezek szerint a Rio Tinto kémkedésének következtében a kínai acélipari vállalatok állítólag mintegy 102 milliárd dollárral fizettek többet a kelleténél a Kínának szállított vasércért.

A kínai hatóságok július eleje óta őrizetben tartják a Rio Tinto sanghaji irodájának négy kínai alkalmazottját - egyikük ausztráliai állampolgár - államtitkok megszerzésének vádjával. A kínai állami tömegtájékoztatás annak idején azt közölte, hogy az őrizetbe vettek ügye a kínai acélkohók és a külföldi cégek közötti ártárgyalásokkal függ össze. A hírek szerint az ausztrál állampolgárságú Stern Hu és három társa megvesztegette egy kínai acéltermelő üzem alkalmazottait, hogy titkos információkhoz jusson a kínai vasércimportról és a kínai kohók álláspontjáról az ártárgyalásokon.

A Rio Tinto a világ harmadik leghatalmasabb bányaipari vállalata, vezetésével folynak tárgyalások a vasérctermelők és a kínai acélgyártó üzemek között. Kína az ausztrál export második legfontosabb célországa Japán után, Kína a világ legnagyobb vasércfelhasználója - a világtermelés mintegy felének fogyasztója.

Az államtitkok védelméért felelős kínai hatóság jelentésében utalt arra, hogy a Peking várhatóan nem fog lemondani a Rio-ügy felderítéséről, sőt az esetet akár arra is felhasználhatja, hogy megszigorítsa az üzleti élet szereplőire vonatkozó előírásokat. A jelentés azt javasolja, hogy vonják szigorúbb szabályozás alá a Kínában működő külföldi vállalatokat a kémkedés veszélyének elhárítása érdekében, illetve fokozottabban ellenőrizzék a kínai és a külföldi vállalatok kapcsolatait. A dokumentum azt is szorgalmazza, hogy határozzák meg pontosan, milyen gazdasági adatok minősülnek államtitoknak.

A Rio Tinto tagadja a vesztegetési vádakat, és azt állítja, hogy munkatársai nem tettek semmi elítélendőt.