Kína a kék vizeken
Ma elindul Sanya kikötőjéből az a három kínai hajó, amelynek a feladata, hogy az Adeni-öbölben oltalmazza a kalóztámadásokkal szemben a kínai kereskedelmi hajókat. A tervek szerint tíz nap alatt érnek el célpontjukhoz.
A flotta része két romboló, a DDG-169 Wuhan és a DDG 171 Haikou, valamint egy kiszolgáló hajó, a Weishanhu. A három hajón 800 tagú legénység van, köztük 70 katona a tengerészet speciális erőitől. Az indulási ceremónián elhangzott, hogy a legénység rendkívül képzett, többen közülük már több távoli küldetésben is részt vett. Ezen hadgyakorlatokat kell érteni, hiszen éles külföldi operációkban a kínai tengerészek legutóbbi generációi nem vettek részt. Ugyancsak elhangzott, hogy a megvédendő kínai kereskedőhajók fogalmát tágan kell érteni: abba beletartoznak a hongkongi, a makaói és a tajvani járművek is.
A tervek szerint a hadihajók három hónapig lesznek az Adeni-öbölben, s akkor - ha szükséges - mások váltják fel őket. Jelenleg egy kínai halászhajó, a Tian Yu 8 van a kalózok fogságában. Mint a ceremónián elhangzott, ezzel a hajóval kapcsolatban egyelőre semmilyen meghatározott feladatot nem kapott a flotta. A kínai forgalomra jellemző, hogy az idén eddig 1265 kínai kereskedelmi hajó haladt át a térségen.
Nemzetközi megfigyelők megjegyzik, hogy a kínai hadihajókat elsősorban a parti vizeken végzett operációkra fejlesztették ki (úgynevezett barna-vízi flotta), s a legénység is elsősorban erre van kiképezve. Ugyanakkor az elmúlt években jelentős fejlesztések zajlottak le a tengerészetnél.
- A küldetés hatalmas áttörés a kínai biztonsági-koncepcióban - nyilatkozta a China Daily című lapnak Li Wei, a kínai Jelenkori Nemzetközi Kapcsolatok Intézete anti-terrorizmust kutató központjának igazgatója. Li szerint a nemzetközi ügyeket Peking eddig kizárólag független államok kapcsolataiként értelmezte. Azzal azonban, hogy Kína egyre inkább részt vesz a globális ügyekben, szembesülnie kell számos olyan konfliktussal, amelyben nem-állami résztvevők is vannak.
Kína katonai részvétele a szomáli kalózok elleni harcban Li szerint erős üzenet a nemzetközi közösségnek, hogy az ország gazdasági és katonai erejével kész résztvenni a globális problémák megoldásában.
Egyes amerikai elemzők a mostani kínai misszió kapcsán Zheng He admirálist idézik fel, aki a világ akkori legerősebb flottájának élén a 14. században bejárta szinte az egész világot. Ugyanakkor vannak országok, melyeknek sajtója bizonyos félelmeket is megfogalmaz annak kapcsán, hogy kínai hadihajók a barna vizekről a kék vizekre hajóznak, elsősorban Dél-Korea és Japán.
