A Jaszukuni-szentélyt 1869-ben alapították, a háborúkban elesett japánok lelkének szentelve. Japán szomszédai a helyet Japán militarista múltjának és a japán katonai agressziónak jelképeként tartják számon, a második világháborúban elesett katonák lelkén kívül több háborús bűnös – például Todzsó Hideki 1948-ban kivégzett miniszterelnök - hamvait is itt őrzik.

Abe Sindzó – aki ellenzéki vezérként 2012 októberében járt a szentélyben - a feszültségek csökkentése érdekében nem látogat el a botránykőnek számító emlékhelyhez, ajándékot azonban küldött, és két minisztere, illetve körülbelül kilencven képviselő is a járt a kultikus helyszínen augusztus 15-én, Japán második világháborús kapitulációjának napján.

A korábbi miniszterelnöki látogatások feldühítették Kínát és Dél-Koreát, és a mostani politikusi vizit sem maradt visszhangok nélkül – írja a BBC. Kínában pár órával az esemény után bekérették a japán nagykövetet, hogy így tiltakozzanak a látogatás ellen, ami a kínai külügyminisztérium közleménye szerint "sérti a kínai emberek érzéseit".

Még mindig kísért a militarizmus szelleme

A kínai Hszinhua hírügynökség az augusztus 15-i évforduló alkalmából összeállítást közölt, melyben kínai szakértők megállapították, hogy Ázsiában továbbra is kísért „a militarizmus szelleme”, veszélyeztetve a második világháború utáni rendet. A nemzetközi közösségnek pedig nagyon ébernek kell lennie a japán jobboldali konzervativizmus miatt.

Nemcsak Kínának és a japán agresszió áldozataivá vált ázsiai nemzeteknek, hanem minden olyan országnak, amely a fasizmus ellen küzdött, tiszteletben kell tartania a történelmet, s Japánt bűnbánatra kell szorítania - állapította meg Lü Jao-tung, a kínai társadalomtudományi akadémia japán tanulmányok intézetének kutatója. Hozzátette, ez mind Ázsia, mind a világ békéje szempontjából fontos.

A cikk emlékeztet arra, hogy Abe Sindzó japán miniszterelnök és kormánya gyakran hozta  szóba japán 66 esztendős békealkotmányának feladását, Aszo Taró miniszterelnök-helyettes a náci alkotmány átalakítását hozta fel követendő példaként, s a hirosimai atombomba ledobásának évfordulóján felavatott új japán helikopter-hordozónak ugyanazt az Izumo nevet adták amely egy, a Kína elleni agresszió során bevetett hajónak is a neve volt. E lépésekből arra lehet következtetni, hogy az Abe-kormány képtelen nem csak az egykori japán megszállást, de a második világháború teljes történelmét helyesen értékelni - vélte Csü Hszing, a kínai nemzetközi tanulmányok intézetének igazgatója.

Abe most két évtizedes hagyomány elmulasztotva elfelejtette kifejezni bűnbánatát az ország militarista múltjáért a Tokió második világháborús kapitulációjának évfordulóján mondott beszédében – jelentette az MTI. A nacionalistának tartott Abe kerülte az olyan, elődei által minden évben elismételt megfogalmazásokat, mint a „mély megbánás” és az „őszinte gyász”.

A jelenlegi tokiói kormánynak a politikai és katonai hatalom növelése irányába tett lépései arról árulkodnak, hogy Japán vonakodik elfogadni a „legyőzött nemzet" státusát - áll a Hszinhua cikkében.