Kína, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Vietnam, Tajvan és Brunei évtizedek óta küzd a 100 sziget és zátony tulajdonjogáért, amelyek összterülete kevesebb, mint 1300 hektár, csakhogy a hozzátartozó tengerrész összkiterjedése már Irak területével vetekszik. Ekkora tengerrészt pedig már nagyon is érdemes birtokolni.

A businessweek.com-on megjelent beszámoló szerint az év elején jelentek meg először kínai hajók a térségben, fedélzetükön építőanyagokkal. Azóta ingajáratban hordják a matériát a Johnson South Reef-re. Nem véletlenül akarja végleg eldönteni a térség feletti ellenőrzés jogát az ázsiai nagyhatalom: egy tanulmány szerint a régióban 11 milliárd hordónyi kőolaj és ugyancsak hatalmas mennyiségű gáz található.

Kína már az 1940-es évek óta magának követeli a területet, aminek a többi érintett nem örül. A legsúlyosabb katonai incidens 1988-ban volt, akkor a kínai haditengerészet 64 vietnami határőrt megölt.

A Dél-kínai-tenger a maga mintegy 3,5 millió négyzetkilométeres területével a Föld egyik legnagyobb tengere. A Dél-kínai-tenger Kínától délre, a Fülöp-szigetektől nyugatra, Bruneitől, Indonéziától északra, a Maláj-félszigettől és Szingapúrtól északkeletre, Vietnamtól keletre hullámzik.

A tenger nagy területeinek és a többnyire lakatlan szigetek feletti ellenőrzés jogáról több állam áll egymással vitában. A tengerben több mint 200 azonosított sziget és zátony található, legtöbbjük a Spratly-szigetekhez tartozik. A Spratly-szigetek egy 810-szer 900 kilométeres területet jelent. A Wikipédia szócikke szerint a szigetek közt a legnagyobb, a Taiping-sziget 1,3 kilométer hosszú és legmagasabb pontja mindössze 3,8 méter.