A nyilatkozat hangsúlyozza, az építkezések az alapvető katonai védelmi igények kielégítése mellett elsősorban polgári célúak, Kína nemzetközi kötelezettségeinek ellátását szolgálják. Kiterjednek a tengeri kutatásra, mentésre, a katasztrófák megelőzésére és mérséklésére, tudományos tevékenységre, meteorológiai, környezeti megfigyelésekre és a hajózás biztonságát, a halászatot segítő szolgáltatásokra.

Lu újfent azt hangoztatta, hogy a Nansa/Spratly-szigetcsoport szigetein, zátonyain folyó építkezések "törvényesek, reálisak és indokoltak". Hozzátette, e lépések nem irányulnak egyetlen más ország ellen sem, a tengeri környezetet nem károsítják, nem befolyásolják a szabad hajózhatóságot vagy a repülést a térségben. Ezek a nemzetközi törvények által biztosítottak a Dél-kínai-tengeren.

A közlemény szerint Kína továbbra is elkötelezetten követi a békés fejlődés útját, szomszédaival baráti kapcsolatokra törekszik, hadserege védelmi jellegű politikát követ, a térségi béke és stabilitás híve.

A többi dél-kínai-tengeri területi szigetvitára utalva kijelentette, hogy azokat az érintett államokkal közvetlen tárgyalásokon, "a történelmi tények alapján" akarják rendezni. Kína ezzel együtt folytatja a konzultációt az Ázsiai és Csendes-óceáni Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagállamaival a Dél-kínai-tengerre vonatkozó magatartási kódexről.

A körülbelül másfél éve folyó kínai területfeltöltéseket az elmúlt hetekben Washington és Manila hevesen bírálta, miközben Peking kifogásolta, hogy több térségbeli állam hasonló akcióit korábban nem kísérte ekkora figyelem. A kérdéses szigetcsoportot a Kínai Népköztársaság, Tajvan és Vietnam teljes egészében magának követeli, míg a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei egyes részeit tartja területéhez tartozónak.

A szigetek, zátonyok, homokpadok közül a legtöbbet Vietnam felügyeli, majd sorban a Fülöp-szigetek, Kína és Malajzia következik. Közülük többen is építettek kifutópályát, és valamennyi ország állomásoztat katonákat az általa elfoglalt területeken.