Hétfőn kilencven év börtönre ítélték Bangladesben Ghulam Azamot, a helyi iszlamista párt, a Jamaat e-Islami szellemi vezetőjét. Azamot öt vádpontban – többek között összeesküvés és népirtás vádjában –, hatvan rendbeli emberiség elleni bűntett miatt marasztalták el. Bár az ügyészek szerették volna elérni, hogy kivégezzék, a három bíróból álló testület úgy döntött, korára való tekintettel elég, ha börtönre ítélik. Azam kilencvenéves. Azokat a bűnöket, amelyekkel megvádolták, az 1971-es függetlenségi háború alatt követte el.

Azam a Pakisztánnal vívott háborúban milíciát szervezett, amely válogatott atrocitásokat hajtott végre a függetlenségért harcoló bangladesiekkel szemben. A szakítás azért nem tetszett neki, mert – érvelt még évtizedekkel ezelőtt – csak arra jó, hogy megossza a muzulmánokat. Védelme a perben arra hivatkozott, az általa tett korabeli nyilatkozatokon túl kézzelfogható bizonyíték nincs arra nézve, hogy Azam valóban elkövette a neki tulajdonított háborús bűnöket.

Ítélethirdetés előtt hétfőn Dakkában a Jamaat e-Islami hívei és a kormánypárti tüntetők is felvonultak: amíg az iszlamisták összetűztek a kivezényelt rohamrendőrökkel, a többi megmozduláson Azam kivégzését követelték. A Jamaat e-Islami általános sztrájkot hirdetett.

Az iszlamista párt felsővezetése elleni hadjárat 2010-ben, Sejk Hasina miniszterelnök asszony hivatalba lépésekor vette kezdetét. Azam 1969 és 2000 között volt a Jamaat e-Islami elnöke: párt van olyan személyiségekkel, akiket a jelenleg az Avami Liga vezette kormány a pakisztáni erőkkel való együttműködéssel vádol. Azamé az ötödik ítélet ellenük. Februárban a párt főtitkárát, Abdul Kader Mullahot ítélték életfogytiglanra háborús bűnök miatt. Banglades szerint a kilenc hónapon át tartó függetlenségi háborúban a pakisztáni erők hárommillió embert öltek meg, kétszázezer nő nemi erőszak áldozata lett, tízmillió ember pedig Indiába menekült. Azam a háború alatt folyamatosan tartotta a kapcsolatot a pakisztáni tisztségviselőkkel, a nyilvánosság előtt pedig többször a függetlenségért küzdő bangladesiek elpusztítására szólított fel. Az ügyészek szerint mindemiatt „parancsnoki felelősséget” visel az atrocitásokért.

Mahbubul Alam Hanif a kormányon lévő Avami Liga elnöke csalódottságát fejezte ki, amiért Azamot nem ítélték halálra, de – fűzte hozzá – örül, hogy a Jamaat e-Islami vezetőjét egyáltalán törvény elé állították. Csalódottságról beszéltek az egykori áldozatok hozzátartozói is: ahogy egy 1971-ben meggyilkolt orvos özvegye, Shyamoli Nasrin Chowdhury az AP-nek elmondta, 42 évnyi várakozás veszett kárba, a hétfői ítéletnek csak a fájdalmat sikerült növelnie a családtagok szívében.

Azam és a Jamaat e-Islami szerint a pártvezetés elleni persorozat politikai boszorkányüldözés, amelynek a célja az ellenzék gyengítése. Hasonlóan nyilatkozott a vezető ellenzéki párt elnöke, Khaleda Zia volt miniszterelnök is. Az Avami Liga még 2008-ban, az elsöprő győzelmével zárult parlamenti választásokat felvezető kampányban tett ígéretet a függetlenségi háború bűnöseinek a felelősségre vonására.  Azt a különleges törvényszéket, amely most Azam felett is ítélkezett, két évvel később, 2010-ben állították fel.