Ideiglenes megkönnyebbülést hoznak Kijevnek az oroszok
Moszkva nemcsak a harmadával, ezer köbméterenként nem egészen 270 dollárra csökkentette az Ukrajnába szállított gáz árát, évente több mint négymilliárd dollárt megtakarítva ezzel Kijevnek, hanem azt is vállalta, hogy az idén és jövőre 15 milliárd dollárért vásárol ukrán államkötvényeket. Hárommilliárdért – öt százalékos hozam mellett – még ezen a héten vehetnek ilyen papírokat.
A bejelentés rövid idő alatt enyhített az ukrán gazdaságra nehezedő nyomáson: az Eavex Capital kijevi befektetési társaság adatai szerint a tízéves futamidejű államkötvény hozama féléves minimumra, 8,7 százalékra csökkent, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig a gázárak visszafogásának köszönhetően a GDP 5,5 százalékára eshet vissza, miközben az idei évre szóló előrejelzés még 7,6 százalékról szól. Valamelyest erősödött az ukrán valuta, a hrivnya, és augusztus óta a legmagasabb szintre nőtt az állami gáztársaság, a Naftogaz kötvényeinek ára – adta hírül a Reuters. Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy mindez csak ideiglenesen – különböző becslések szerint legfeljebb két évre – oldja meg a jövő évre 17 milliárd dolláros, vagyis csaknem a jegybank teljes valutatartalékainak megfelelő külső fizetési kötelezettséggel terhelt ukrán gazdaság gondjait, a hosszú távú stabilizáláshoz alapvető átalakítás, reformok szükségesek.
Mikola Azarov viszont éppen azt hangoztatta miniszterei előtt, hogy a gáz árának 2019-ig szóló csökkentésével megnyílik a gazdasági növekedés lehetősége, szavai szerint jövőre egy százalékkal alacsonyabb lehet a ma még 19 százalékos társasági adó, növelhetik a szociális kiadásokat, és nyugodtan elfogadhatják a jövő évi költségvetést, amelynek szavazását csütörtökre tervezik a parlamentben. A törvényhozás munkáját azonban – ez elnöki pulpitus elfoglalásával – immár napok óta blokkolja az ellenzék, amelynek hívására szereda este is mintegy tízezren tüntettek a kijevi Függetlenség terén.
A miniszterelnök ismét védelmébe vette azt a csaknem egy hónappal ezelőtti döntést, amellyel felfüggesztették az Európai Unióval tervezett társulás előkészítését. Ha ezt nem tették volna meg, akkor „néhány napi hangos tapsolás után” kénytelenek lettek volna elfogadni a Nemzetközi Valutaalap feltételeit, azaz a kétszeresére emelni a közműdíjakat, a minimumra csökkenteni a költségvetési kiadásokat, leállítani a mezőgazdaság állami támogatását és befagyasztani vagy helyenként akár csökkenteni a béreket, a nyugdíjakat, a segélyeket – sorolta.
Szavai arra utalnak, hogy Janukovics és a jelenlegi kormányzat továbbra is az időnyerésre játszik. Megpróbálja a 2015-ben esedékes elnökválasztásokig kihúzni, egyben a lakosság számára érezhető gazdasági engedményekkel megerősíteni a mára rendkívül meggyengült népszerűségét. Hiszen azzal tisztában kell lenniük, hogy, ha az ellenzéknek sikerülne előrehozott választásokat kiharcolnia, az a jelenlegi helyzetben hatalomváltást jelentene.
Párban jár Európa és Ázsia
A gazdasági összeomlás elkerülése ugyanakkor az ukrajnai politikai válság elmélyülésével járhat. Noha a keddi orosz-ukrán tárgyalások jegyzőkönyvében az UNIAN hírügynökség jelentése szerint az is szerepel, hogy az európai és az eurázsiai integrációnak ki kell egészítenie egymást, orosz mentőövvel a nyakában a kijevi kormány aligha fog a korábban hangoztatott terveknek megfelelően az Európai Unióhoz közeledni. És persze Brüsszelben sem ugyanúgy fogadják majd, mint akár csak egy hónapja. Így az ellenzéki tiltakozóakciók élénkülése várható. Hiszen továbbra sem tudni, mit vállalt Janukovics az orosz segítség fejében, mi az, ami Putyinnak megérte, hogy ezért a „rosszabb napokra” felhalmozott tartalékokhoz, a nemzeti jóléti alaphoz nyúljon, ráadásul – mint arra a The Wall Street Journal amerikai gazdasági napilap rámutatott – formálisan megszegve azt a törvényt, amelynek értelmében ebből a keretből tilos nem megbízható befektetésekre áldozni.
Timosenko elítélte a megegyezést
A vámuniónál is rosszabb döntésnek nevezte a Moszkvában született orosz-ukrán megállapodást Julija Timosenko, Ukrajna bebörtönzött volt kormányfője szerdán, jelentette az MTI. "Amit Viktor Janukovics elnök kedden tett Moszkvában, annál is rosszabb, mintha aláírta volna Ukrajna csatlakozását a Kreml által irányított orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz" - üzente ügyvédje útján a politikus. A Szerhij Vlaszenko által felolvasott üzenetben Timosenko leszögezte, hogy a kedden megkötött egyezségekkel Janukovics "annulálta" Ukrajnát mint önálló résztvevőt a nemzetközi politikában, Vlagyimir Putyin orosz elnök "kezébe adva" az országot. "Janukovicsnak többé nincs meg az a szabadsága, hogy bármilyen önálló döntést hozzon a nemzetközi politikai színtéren" - fűzte hozzá. - Meglepő, hogy a Nyugat nyíltan próbál nyomást gyakorolni az ukrán kormányra - jelentette ki az orosz külügyminiszter szerdán az orosz törvényhozás felsőházában, írta a távirati iroda. Annak elnöke szerint a Kijevnek nyújtott orosz pénzügyi segítség nem jótékonykodás, hanem a moszkvai vezetés által meghozott tudatos politikai döntés. Szergej Lavrov külügyminiszter a tárca idei tevékenységéről és az ország külpolitikai célkitűzéseiről szólva nehezményezte, hogy a nyugati országok továbbra is nyomást gyakorolnak Ukrajnára, dacára a Moszkvában kedden elfogadott egyezményeknek. Úgy vélte, a nyugati államok "megakadályozzák, hogy egy szuverén ország (Ukrajna) önállóan tisztázza helyzetét, és törvényei szerint és nemzeti érdekeinek megfelelően cselekedjen". Lavrov szerint Moszkva álláspontja "az ukrán nép szuverén választásának tiszteletben tartásán alapszik".
