Viktor Janukovics hazai és külföldi befektetők előtt azt mondta, hogy Kijev az ágazat vezető világvállalataival működik együtt ennek érdekében. Az államfő arra utalt, hogy a Shellel és a Chevronnal együttműködési megállapodást kötöttek a fekete-tengeri tartalékok és a palagázkészletek kiaknázásáról, egy az ExxonMobil vezette konzorciummal pedig várhatóan heteken belül egyeznek meg.

Az energetikai függetlenség megteremtését szolgálná az az Adriai-tengertől Ukrajnáig húzódó gázvezeték is, amelynek építéséről kedden írt volna alá szándéknyilatkozatot Kijevben Mikola Azarov ukrán miniszterelnök és horvát kollégája, Zoran Milanovic. Az elképzelések szerint a Magyarországon átvezető folyosó a Krk-szigetére cseppfolyósított gáz átvételére tervezett terminálhoz és a majd Azerbajdzsánból Törökországon, Görögországon és Albánián át Olaszországba vezető Transz-adriai csőhálózathoz (TAP) is csatlakozna. Noha a memorandum aláírásának tervét hétfőn maga Azarov jelentette be, Milanovic látogatását az utolsó pillanatban elhalasztották, mert „nem sikerült egyeztetni a kétoldalú találkozók idejét”. Kijevbe Branko Grcic horvát miniszterelnök-helyettes utazott el, aki közölte: a gázfolyosó ügye további megbeszéléseket igényel.

Ugyanakkor Ukrajnán belül egyre élesebben folyik a vita az ország eurointegrációs terveiről. Janukovics tegnap azt hangoztatta, hogy az Európai Unióhoz közeledő Ukrajna jó kapcsolatokra törekszik az Oroszország vezette vámunióval is. A kommunisták viszont bejelentették: több mint egymillió támogató aláírást gyűjtöttek össze ahhoz a kezdeményezéshez, amelynek értelmében népszavazáson kellene dönteni arról, hogy az ország ez utóbbi tömörüléshez csatlakozzon. Aláírásgyűjtés zajlik az Európai Unióval esedékes társulási szerződés mellett is, és két volt államfő, Leonyid Kravcsuk, valamint Leonyid Kucsma arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnának sokba kerülne, ha nem szentesítené ezt az okmányt.