Keddi híradások szerint a kormányerők tüzérséggel és a légierővel támadták az oroszbarát felkelők állásait. A szakadárok egyik központjában, Szlavjanszkban állítólag megsemmisítettek egy kiképzőtábort, és megöltek 250 lázadót. A 62.ua internetes portál arról számolt be, hogy egy, a régió központjához, Donyeckhez közeli falunál, Karlovkánál tankcsata bontakozott ki.

Donyeckben a felkelők megostromolták a megyei rendőrkapitányságot, míg Luhanszkban a fogságukba került az ukrán közszolgálati tévé két munkatársa, és álarcos fegyveresek megtámadták Szerhij Kiricsenko tiszteletbeli magyar konzult, a helyi kereskedelmi és iparkamara elnökét. A szeparatisták akciói nyomán ledőlt a Szlavjanszk melletti, televíziós átjátszótorony – jelentette az UNIAN hírügynökség. A helyi egészségügyi hatóságok pedig közölték: Kramatorszkban négy ember meghalt, amikor lövések értek egy iránytaxit.

A fegyvernyugvás felfüggesztéséről Porosenko tévébeszédben tájékoztatott. A Donyeck és Luhanszk megye függetlenségéért küzdő, Kijevben csak terroristákként emlegetett felkelőket okolta azért, hogy kudarcot vallott a tűzszünet, amelynek felfüggesztését a „terroristáknak, harcosoknak és fosztogatóknak adott válasznak" nevezte.

Az államfő kijelentette, hogy célja továbbra is a béke, csak a megvalósítás eszközei változnak. „Támadni fogunk, felszabadítjuk a földünket" – hangoztatta. De azt is egyértelművé tette, hogy Kijev kész az újabb fegyvernyugvásra, ha teljesülnek az általa javasolt béketerv fő pontjai: a lázadók szabadon engedik a túszaikat, a diverzánsok és a fegyverek számára átjárhatatlanná válik az orosz–ukrán határ, és annak őrizetét az EBESZ megfigyelői felügyelik.

Porosenko bejelentése némi meglepetést keltett. Néhány órával korábban, Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott, négyoldalú telefontárgyalása után még arról szóltak ugyanis a hírek, hogy Kijev és Moszkva együtt dolgozik a tűzszüneten, és folytatódnak a felkelők bevonásával megkezdett megbeszélések. Ezután még a négy ország külügyminiszterei is egyeztettek, vagyis a hírek a fegyvernyugvás várható folytatására utaltak, és egyelőre nem tudni, hogy miért született ezzel ellentétes döntés.

Tény, hogy a tűzszünet papíron maradt: a kijevi külügyminisztérium közlése szerint a lázadók több mint százszor sértették meg, és akcióik 27 kormánykatona életét követelték. A szakadárok viszont a hadsereget vádolták azzal, hogy semmibe vette a harcok leállítására vonatkozó utasítást. Az elnök, aki nyomban megválasztása után maga is kiállt már a hatékonyabb „terroristaellenes műveletek" mellett, a Nemzetbiztonság Védelmi Tanács ülése után jelentette be a katonai akciók folytatását. Így elképzelhető, hogy az erőszakszervezetek és a kulcsminisztériumok vezetőit összefogó testület tagjainak többsége szorgalmazta ezt a forgatókönyvet.

Mindenesetre figyelemre méltó, hogy Porosenko egyik közeli munkatársa közölte: az alig több mint három hete hivatalba lépett államfő – aki eddig csak néhány kulcspozícióban hajtott végre kádercseréket – még ezen a héten javaslatokat tesz az erőszak-minisztériumok új vezetőinek személyére. Ezeken a posztokon jórészt még olyan, valószínűleg a keményebb megoldásokat sürgető „héják" ülnek, akiket a Viktor Janukovics elnök bukását hozó, téli kormányellenes megmozdulások hullámai sodortak a tisztségükbe.

Moszkvában amerikai sugalmazást vélnek a fegyvernyugvást leállító döntés mögött. Legalábbis erre utal a külügyminisztérium közleménye, amely szerint a kijevi álláspont külföldi hatásra változhatott meg, mégpedig az EU vezető államainak véleményével is ellentétes módon. Moszkva ezzel együtt is csak visszafogott dühvel reagált a történtekre. Oroszország nagyköveteinek moszkvai értekezletén Putyin államfő azt mondta, hogy a hadműveletek újraindításáért teljes egészében Porosenkót terheli „a katonai és politikai felelősség", és magát az uniós országok vezetőivel egy platformra állítva beszélt a hétfői négyoldalú konzultációról. Nem tudták meggyőzni az ukrán elnököt a tűzszünet folytatásáról – jelentette ki, és „európai biztonsági hálózat" létrehozását javasolta, hogy az iraki, líbiai, szíriai és most már ukrajnai forgatókönyvek „ne váljanak ragályos betegséggé".

Oroszország az utóbbi időben kétségkívül igyekszik konstruktív félnek mutatkozni az ukrán válság megoldását célzó nemzetközi egyeztetéseken, bár Kijevben – és részben Nyugaton is – ezt némi gyanakvással, a hátsó szándékot keresve fogadják. Hétfőn például Szergej Lavrov külügyminiszter jelentette be, hogy az EBESZ megfigyelőit felkereshetik az orosz–ukrán határ orosz ellenőrzőpontjait.

A Kommerszant moszkvai napilap szerint ezzel a lépéssel elejét vehetik az EU-szankciók további szigorításának, és így is történt. Az uniós tagállamok képviselői – mint Reuters jelentette – kedden úgy döntöttek, hogy egyelőre nem léptetnek életbe újabb büntetőintézkedéseket, mert a kelet-ukrajnai helyzet nem világos.