Szabadon engedték a letartóztatott ukrán tüntetőket

"Ukrajnának lehetőséget kell adni, hogy külső nyomás nélkül magához térjen" – jelentette ki a német külügyminiszter. Frank-Walter Steinmeier Moszkvában tárgyalt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, majd közös sajtóértekezletükön kifejtette: támogatni kell a szemben álló feleket abban, hogy politikai megoldást találjanak a válságra.

Lavrov korábban azt rótta fel az Európai Uniónak, hogy „befolyási övezetté” akarja változtatni Ukrajnát, arra buzdítva Kijevet, hogy a Moszkvával folytatott együttműködés kárára fonja szorosabbra kapcsolatait Brüsszellel. Ugyanakkor hozzátette: Moszkva nem ellenzi a külső közvetítést az ukrán válság megoldásában, ha azt a kijevi vezetés kéri.

Ilyen közvetítői szerepet legutóbb Stefan Füle uniós bővítési biztos vállalt, aki a hírek szerint a hét első felében azt próbálta elérni Viktor Janukovics államfővel és az ellenzék képviselőivel folytatott kijevi tárgyalásain, hogy – akár nagyobb engedmények árán – közelebb kerüljenek egy megállapodáshoz. Várhatóan erre törekszik majd Angela Merkel német kancellár is, aki hétfőn vagy kedden fogadja Berlinben az ukrán kormányellenes erők két vezetőjét, Vitalij Klicskót, az UDAR és Arszenyij Jacenyukot, a Batykivscsina (Haza) párt első emberét.

A politikai kompromisszumnak azonban még a körvonalai sem látszódnak Kijevben. Klicsko csütörtökön beterjesztette a parlamentnek pártja alkotmánymódosítási javaslatát, amely már a harmadik ilyen dokumentum. Ugyanakkor – mint azt a házelnök sajtószolgálata közölte – egyetlen olyan indítványt sem regisztráltak, amely arról szólna, miként lehetne teljesíteni azt az ellenzéki követelést, hogy állítsák vissza az alaptörvény 2004-ben elfogadott változatának hatályát. Ez növelné a parlament és a kormány hatalmát, korlátozná viszont az államfőét. Egyes hírek szerint azonban az UDAR azt szeretné, ha az elnöki jogkört kevésbé kurtítanák meg – talán azért, mert a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a párt vezetője, Klicsko egy választáson jó eséllyel szállna harcba ezért a posztért.

Az sem világos, mikor és ki ülhet a január végén lemondott kormányfő, Mikola Azarov székébe. Janukovics nem vetette el egy szélesebb koalíció lehetőségét, és egy ideig úgy tűnt, hogy a Batykivscsina akár hajlana is erre. Jacenyuk például közölte, hogy az alkotmány módosítása után, bizonyos feltételekkel elvállalná a miniszterelnöki tisztséget, ám a Janukovics mögött álló Régiók Pártjának képviselői szerint ezt a pártot illeti meg a kormányfői poszt.

Az utcán ugyanakkor valamelyest enyhülhet a feszültség. Pénteken a főügyész és a kormányellenes tüntetők is bejelentették, hogy minden, a januári tiltakozóakciók miatt eljárás alá vont ellenzékit - 234 személyt - kiengedtek a fogdából. Ezért a demonstrálók vezetői azt ígérték, hogy részlegesen átadják a forgalomnak a legádázabb utcai harcok helyszínét, a parlamenthez vezető Grusevszkij utcát, a megszállt kormányzati és önkormányzati épületek kiürítéséről azonban csak a kijevi Függetlenség terén, a Majdanon az immár hagyományossá vált, vasárnapi tüntetésen, a „népi gyűlésen” határoznak.


Tüntetők és rendőrök Kijevben, 2014. január vége
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.