Kiengedik Sanadert
Szabadlábra kerül Ivo Sanader: a korrupcióval és háborús nyerészkedéssel gyanúsított horvát exkormányfő 12 millió kunás (480 millió forintos) óvadék ellenében hagyhatja el a Zágráb melletti Remetinec börtönt, miután ügyvédei a horvát alkotmánybírósághoz fordultak, a taláros testület pedig jóváhagyta kérelmüket.
A dpa német hírügynökség szerint a politikus december 12-én szabadulhat előzetes letartóztatásából. Egyrészt azzal vádolják, hogy még külügyminiszter-helyettesként, 1995-ben jelentős mennyiségű, 660 ezer dollárnyi kenőpénzt kapott az osztrák Hypo Group Alpe Adria banktól, illetve hogy a magyar Mol 2009-ben mintegy tízmillió dollárral vesztegette meg, hogy megszerezze az irányítás jogát a horvát INA olajtársaság felett. A két ügyet egyesítették, a horvát korrupcióellenes ügyészség, az USKOK pedig egy videófelvétel nyomán vizsgálatot indított Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató ellen.
A Srbija Insajd blog úgy tudja, a Sanader szabadlábra helyezéséről szóló alkotmánybíróság döntés nem volt egyhangú, és elvileg előfordulhat, hogy az előzetes letartóztatást más jogcímen meghosszabbítják, mert fennál a szökés kockázata. A hivataláról 2009-ben teljességgel váratlanul lemondott exkormányfő idén nyáron hazájából Ausztriába menekült a letartóztatás elől, így zágrábi perét kiadatási eljárásnak kellett megelőznie. Az alkotmánybíróság az illetékes kerületi ügyészség feladatául szabta, hogy gondoskodjon Sanader törvényszéki jelenlétéről anélkül, hogy az egészségügyi problémákra panaszkodó exkormányfőt rács mögött tartaná.
Az 58 éves Sanader korábbi nyilatkozata szerint az ellene korrupció miatt indított eljárás célja valójában politikai volt, az, hogy ellehetetlenítse pártját, a Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ) a vasárnap tartott parlamenti választások előtt. És ami azt illeti, ha ez volt a cél, sikerült: a Jugoszlávia szétszakadása óta eltelt húsz évből 16-ot kormányon töltő konzervatívokat a baloldali Kukurikú koalíció fölényesen maga mögé utasította a megméretésen.
Horvátország december 9-én, a brüsszeli állam- és kormányfői csúcson írja alá a csatlakozási szerződést az Európai Unióval, és 2013. július 1-től lehet a szervezet 28. tagja. Az EU részéről a csatlakozás egyik többször hangoztatott feltétele a burjánzó korrupció letörése volt.
