Kiengedik a lockerbie-i merénylőt?
A skót kormány ugyan váltig állította csütörtökön, hogy „puszta találgatásról” van szó, ám a rendszerint szavahihető Sky News és a BBC ragaszkodott megbízható forrásaihoz, melyek szerint napokon belül visszatérhet Líbiába a lockerbie-i tragédia elkövetéséért elítélt Abdelbászet Ali al-Megrahi. Az 57 éves férfi hosszabb ideje prosztatarákban szenved.
A hírek szerint már a jövő pénteken kezdődő ramadán, a megtisztulás ünnepe Tripoliban találja majd, vagy szabad emberként, vagy egy líbiai börtön lakójaként. Különös egybeesés, hogy a brit igazságügyi miniszter, Jack Straw éppen egy héttel ezelőtt kegyelmezett meg Ronnie Biggsnek, az 1963-as, 2,6 millió fontos „nagy” vonatrablás egyik tettesének.
A szabadon bocsátásakor súlyos, állítólag gyógyíthatatlan tüdőgyulladással a norwichi börtönkórházban kezelt, több agyvérzés következményeként megbénult, nagyothalló és majdnem vak bűnöző állapota azóta látványos javulásnak indult. Családja körében megünnepelte nyolcvanadik születésnapját, és már készül önéletrajza felfrissítésére, majd a karácsonyi ünnepekre.
Mint köztudott, 1988. december 21-én a Pan Am 103-as járata, egy Boeing 747-100-as típusú óriásgép 243 utassal és 16 fős személyzettel a fedélzetén Londonból New York-i megállással Detroit felé tartott. A jumbo jet a heathrowi torlódások miatt félórás késéssel szállt fel. Ennek eredményeként a terroristák terveivel ellentétben a gép csomagterében, egy Toshiba rádiókészülékbe rejtett bomba nem az Atlanti-óceán, hanem Skócia felett robbant fel. Az áldozatok száma így újabb tizenegy szerencsétlen emberrel gyarapodott, akik a géptörzs hatalmas erejű becsapódását követően vesztették életüket. Lockerbie felkerült a világtérképre, és ez magyarázza, miért a skót igazságszolgáltatás illetékes az ügyben.
Három évig tartott, amíg aprólékos nyomozással eljutottak két líbiai titkosügynökig, akik a robbanószerkezetet a rádióba helyezték. London és Washington közel évtizedes szankciókkal és diplomáciai nyomással érte el a két gyanúsított kiadatását, de Líbia ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgyalásra a skót törvények alapján, de semleges helyen kerüljön sor. Abdelbászet Ali al-Megrahit 2001 januárjában ítélte el a hollandiai Camp Zeistbe kihelyezett skót bíróság életfogytiglani, de legalább húszévi börtönbüntetésre, míg társát felmentették. 2003-ban az ítélet minimum 27 évre módosult.
Al-Megrahi esetleges szabadulásának híre eltérő reakciót váltott ki az Atlanti-óceán két oldalán. A brit hozzátartozók, élükön a tettesek kézrekerítéséért folytatott kampány egykori vezetőjével, a 24 éves Flora lányát elvesztett Jim Swire családi orvossal mindig is meg voltak győződve arról, hogy al-Megrahi vétlen a legsúlyosabb brit terrorista merénylet kivitelezésében. Így azt sem bánják, ha méltányossági alapon hazamegy meghalni. A 189 amerikai áldozatot gyászoló családtagok viszont elszántan harcoltak azért, hogy a líbiai férfi a börtönben fejezze be életét.
A Sky News adásában megszólított Susan Cohen, a húsz évet élt Theodora édesanyja attól tart, al-Megrahi hősként tér vissza Líbiába, Kadhafi elnök pedig fátylat boríthat a történetre. A vigasztalhatatlan asszonynak elege van a „könyörületességből”, úgy érzi, az együttérzés csak az elhunytaknak és a gyászolóknak jár.
