Mogherini EU-főképviselő, Grybauskaite litván elnök és a lett Straujuma Francois Lenoir / Reuters

Soros elnökség

Noha nem Lettország az első balti állam, amelyhez az EU kormányrúdja került, hiszen Litvánia már elnökölt 2013-ban, azóta kiéleződött az unió és Oroszország közötti konfliktus, sőt Ukrajnában fegyveres konfliktus tört ki. A lettek azzal is bosszantják az oroszokat, hogy májusban Rigában megrendezik a keleti partnerségi csúcstalálkozót, amelyen volt szovjet tagköztársaságokkal – köztük Ukrajnával – igyekeznek szorosabbra fűzni a kapcsolatot.

Orosz-ukrán válság

Nem lesz oroszellenes EU-elnökség – ígéri a rigai kormány, de a nézeteltérések Moszkvával óhatatlanul meghatározzák a következő fél évet. A lett politikusok arra törekszenek, hogy az uniós tagországok továbbra is egységesen elítéljék az orosz katonai beavatkozást Ukrajnában, és határozottan kiállnak a kemény gazdasági szankciók mellett.

Balti egység

A három balti államot mostantól újabb jelkép egyesíti: az euró – közölte Laimdota Straujuma lett kormányfő. 2015. január 1-jével Litvánia is csatlakozott az euróövezethez, amelynek Lettország 2014, Észtország pedig már 2011 eleje óta tagja. Összeköti a balti országokat a NATO-tagság is, a légterüket az atlanti szövetség vadászgépei védik.

Brit különállás

A lett elnökség idejére esik a brit parlamenti választás, amelyet májusban tartanak meg. Lettország diplomatáinak is aktív szerepet kell vállalniuk a brit követelések „kordában tartásában” (az uniós munkavállalók jogainak csorbítása, a brit EU-tagság feltételeinek újratárgyalása). Kelet-európai soros elnökségként különösen érzékeny lesz a személyek szabad mozgásának fenntartására, amelyet London szívesen korlátozna.

Görög mentőcsomag

A görögországi előrehozott választás (január 25.) utáni helyzetet is a lett EU-elnökségnek kell majd kezelnie. Az egész euróövezet sorsát befolyásolhatja, miként sikerül megegyezni az új athéni kormánnyal minden idők legnagyobb (240 milliárd eurós) mentőcsomagjának visszafizetéséről és a reformok folytatásáról. Ha a megszorításokat és az „EU–IMF-diktátumot” elvető radikális baloldal kerül hatalomra, ez különösen kemény dió lesz.

Beruházás és szabad kereskedelem

A lett fél év végére kellene működőképessé válnia a 315 milliárd eurós beruházási csomagnak, amelyet Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök még tavaly novemberben jelentett be. Az ambiciózus terv elindításához rekordtempóban kell jogszabályokat jóváhagynia az EU tanácsának, valamint az Európai Parlamentnek. Rigának egy másik nagyra törő projekt útját is egyengetnie kell: az EU–USA szabad kereskedelmi tárgyalásokat az európaiak 2015 végéig szeretnék lezárni.