A férj a történetben - Rogozin utalt is rá - Oroszország, a gaz csábító pedig a NATO, aki persze a Rogozin-féle tanmesében hiába is áhítozik a hű asszony kegyeire. "Mi olyan család vagyunk, amelyet szoros baráti, rokoni szálak kötnek össze, amelyet hiába próbálnak meg idegenek bomlasztani" - tette hozzá a keményvonalasságáról ismert orosz diplomata. A házigazda kazahsztániak - bölcsen - nem foglaltak állást.

Rogozin szavai viszont kiverték a biztosítékot Jaap de Hoop Scheffernél, a NATO leköszönőben lévő főtitkáránál, aki sápadtan, de diplomatikusan megjegyezte: nem megyek be Rogozin barátom utcájába, nem ragozom a csalárd csábító-témát, csak annyit mondok, a NATO nem foglalkozik kerítéssel, mert egy katonai-politikai szervezet.

Kijutott az orosz bírálatból a NATO-bővítésnek is. A szervezet megroggyant, elfáradt, hiábavalóan keresi a kiutat, elérte bővítésének határait. Már Grúzia és Ukrajna felvételére sem lesz ereje, nemhogy újabb bővítésekre, mondta a magabiztos Rogozin. Kapott a NATO afganisztáni szerepvállalása is. Messzire vannak, fogalmuk sincs róla, mi történik az országban, állítólagos haladásról beszélnek, miközben egyre mélyebbre süppednek az afganisztáni mocsárba - mondta Rogozin. (A Szovjetunió, tíz év háborúskodás, több, mint tizennégyezer halott után, 1989-ben bedobta a törülközőt és kivonult, otthagyva Afganisztánt a táliboknak.) És ha nem vonják be az afganisztáni helyzet megoldásába - természetesen az oroszokon kívül - Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt, Üzbegisztánt, továbbá a két, Oroszország által kezdeményezett politikai-katonai szervezetet, a Sanghaji Szerződés Szervezetét (SCO), amelynek Kína is tagja, továbbá a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (CSTO), kudarcra vannak ítélve, hangzott az orosz NATO-főmegbízott sommás jóslata.

Kazahsztán egyébkén nagy diplomáciai sikernek könyvelheti el, hogy az EAPC-fórumot, aminek a "Biztonság Partnerségen Át" címet adtak, első ízben Közép Ázsiában és első ízben egy volt szovjet tagköztársaságban rendezték. A NATO-főtitkár mintaszerűnek nevezte, ahogy a házigazda közép-ázsiai ország támogatja a szervezet afganisztáni misszióját, az ISAF-ot. Mintegy válaszolva Rogozin lekicsinylő szavaira, kiemelte, hogy éppen az asztanai EAPC-fórum bízonyitja, hogy az együttműködés, és a partneri kapcsolatok mit sem vesztettek erejükből a legutóbbi NATO-bővítési hullám után.

Kazahsztán bejelentette, hogy fokozottabb afganisztáni szerepvállalása keretében tiszteket küld az ISAF kabuli főhadiszállására. Ennek azért van jelentősége, mert az új nyugati-amerikai stratégia a katonai fellépés mellett az országépítés, az afgán hadsereg, rendőrség erősítésére is nagyobb hangsúlyt helyez. Ezt a feladatot a mérsékelt, iszlám többségű államok, mint amilyen Kazahsztán, a nagyobb siker reményében vállalhatják fel. (Az ISAF-koalícióban részvevő, iszlám többségű államok: Albánia 140, Azerbajdzsán 90, az Egyesült Arab Emirátusok 25, Jordánia 7, Törökország 730 katonával vesz részt)

Kazahsztán nem vesz részt a Nabucco-projektben

"Erőforrásainkat leköti két nagy vállalkozásunk, ezért nem marad gáz a harmadikra, a Nabuccora" - mondta az EAPC-fórumon Kazahsztán energia-bányászati miniszterhelyettese, Aszet Magauov. "A Kaszpi-tenger menti orosz-kazah-türkmén új gázvezetéken át évi tízmilliárd köbméter gázt pumpálunk Oroszország irányába, a másik nagy tervünk, a Kínával összekötő gázvezeték pedig leköti maradék kapacitásunkat is, nem marad a Nabuccora" - tette hozzá.