A kiadatáshoz jóváhagyását adta az Egyesült Államok is, amely egy 1989 decemberi panamavárosi katonai intervenció keretében fogta el Noriegát, majd a miami börtönévek után 2010 áprilisában - amikor Franciaország és Panama is kérte kiadatását - a párizsi igényt teljesítette. Noriegának most 30 napja van a fellebbezésre.

Mint védőügyvédje közölte, nem valószínű, hogy Noriega élne a lehetőséggel. Párizsban egyébként szeptember 8-ra van kitűzve egy újabb bírósági meghallgatás. Az egykor az USA Fort Gulick-i, majd Fort Bragg-i hírszerzési kiképző központjait is megjárt, majd a CIA zsoldjában dolgozó tábornok, aki évekig Panama erős emberének számított, egy idő után egy pálfordulással Fidel Castro híve és az amerikai imperializmus bírálója lett. Ezután gyanúsították meg, hogy a hírhedt kolumbiai drogkartellek az ő közbejöttével juttatták le a kábítószert az észak-amerikai piacra.

Utóbb Panamában, immár távollétében az 1983 és 1989 között elkövetett visszaélésekért, köztük az akkori katonai rendszer ellenzékének számító Hugo Spadafora meggyilkolásának elrendeléséért távollétében összesen 67 évi börtönre ítélték Noriegát, aki egyébként mindössze öt napig volt az ország elnöke a nemzeti felszabadítás fő vezetőjeként 1989 december 15 és december 20. között az amerikai katonai intervencióig.

Mint az AFP emlékeztet, 2010 decemberében a francia igazságszolgáltatás elutasította a 76 éves extábornok szabadlábra helyezését, pedig a bíróság előtt egy láthatóan legyengült ember jelent meg. A panamai kormány a helyi sajtónak nyilatkozva már megígérte, hogy egy különleges cellát készítenek majd elő Manuel Noriega részére, minthogy már nemigen tud járni.