A 409 igen, 226 nem és 33 tartózkodó szavazattal jóváhagyott megállapodás szabályozza az adatok tárolásának idejét, felhasználását, adatvédelmi szabályokat határoz meg, és részletezi a jogorvoslati lehetőségeket. A megállapodás megosztotta a képviselőket, mert komoly aggályokat vet fel adatvédelmi szempontból.

A megállapodás értelmében az amerikai hatóságok öt évig tárolhatják aktív adatbázisban az adatokat. Az első hat hónap után azonban az adatokat személyteleníteni kell, azaz az utasok nevét és elérhetőségét kódolják. Öt év után az adatokat legfeljebb tíz évig háttéradatbázisban tárolják. A megállapodás azt is szabályozza, kik és hogyan férhetnek hozzá az adatokhoz. Az utasoknak is joguk van hozzáférni a róluk gyűjtött adatokhoz, és jogorvoslattal élhetnek, ha úgy érzik, a hatóságok nem megfelelően kezelték az információkat. Az amerikai hatóságok terrorcselekmények és súlyos bűncselekmények megakadályozása érdekében kérik az adatokat – de a parlament liberális képviselői szerint félő, hogy akár az országba való belépésnél is felhasználhatják a határőrök egy alaposabb kikérdezéshez.

Jól érzékelteti a kérdés érzékenységét, hogy a szavazás után Sophie in’t Veld holland liberális jelentéstevő visszavonta nevét az EP jelentéséről. „Sajnálatos módon ez a megállapodás nem elégíti ki az európai polgárok magas szintű adatvédelmi és jogi védelmet érintő igényeit. Az alapvető jogok nem lehetnek alku tárgyai” – indokolta a döntését. Mint elmondta, Washington nyilvánvalóvá tette, hogy a megállapodás leszavazása az európaiak által élvezett vízummentesség felfüggesztését vonná maga után.

Az utas-nyilvántartási adatállományt a légitársaságok gyűjtik össze a jegyfoglaláskor, és a megállapodás szerint ezeket mostantól továbbítaniuk kell az amerikai belbiztonsági minisztériumnak. Ilyen adatok többek közt az utas neve, címe, hitelkártyájának adatai, különleges étkezési kérései, ülésének száma, poggyászának adatai. (Brüsszeli tudósítónktól)