Kiadják Assange-ot Svédországnak
A brit fellebbviteli bíróság nem adott helyt Julian Assange fellebbezésének, és fenntartotta a döntést arról, hogy az ausztrál származűsú WikiLeaks-alapítót ki kell adni Svédországnak. A skandináv ország azzal vádolja Assange-ot, hogy egy nőt megerőszakolt, egy másikat pedig szexuálisan zaklatott tavaly Stockholmban - írja a BBC.
A bíróság előtt Assange kiszabadítását követelő tömeg tüntetett. A WikiLeaks-főnök védője közölte: a legfelsőbb bírósághoz fordulnak. Erre 14 napjuk van a mai döntéstől számítva, ám erre csak akkor van lehetőség, ha az ügy közérdek.
Assange szerint a vádak politikailag motiváltak, ám a februári döntést most megerősítő két bíró szerint a „kiszivárogtató" ellen kiadott európai letartóztatási parancs „arányos” és „jogszerű” volt. Elutasították a védelem azon érvét, hogy a parancs nem érvényes, mert az egy ügyész adta ki, és nem bírói hatóság.
Assange ellen néhány nappal azt követően adtak ki körözést a svéd hatóságok, hogy a WikiLeaks tavaly novemberben elkezdett publikálni negyedmillió amerikai diplomácia táviratot, köztük titkos és bizalmas minősítésűeket is. Assange Nagy-Britanniában, házi őrizetben várja a döntést a kiadatásról.
A WikiLeaks-dossziét korábban közlő The Guardian online kiadása szerint a londoni felsőbíróság döntése azt jelenti, hogy Assange elvileg tíz napon belül elhagyhatja a szigetországot, ahol az elmúlt tíz hónapot lényegében házi őrizetben, ám kényelmes körülmények között töltötte Ellingham Hall-ban, Vaughan Smith, egykori hivatásos katonatiszt, a Frontline újságíróklub alapítójának vidéki kúriájában. A lap szerint valószínűbb, hogy a legkorábbi kiadatási időpont november 26-a lehet. Assange-nak és ügyvédeinek két hét áll rendelkezésre, hogy a közérdekre, az ügy fontosságára hivatkozva a legfelső bírósághoz fellebbezzenek.
Ha a felsőfokú bíróságot sikerül meggyőzni az apelláta jogossága felől, feltételes szabadlábon maradhat a következő meghallgatásig, amelyre a jövő év előtt aligha kerülhetne sor. Ha a bírák úgy ítélik meg, hogy további fellebbezésnek nincs helye, az ítéletvégrehajtás gondoskodik a svéd igazságszolgáltatásnak való átadásáról.
A 40 éves, ausztrál állampolgárságú Assange nem tagadja a szexuális cselekmények tényét, ám következetesen ragaszkodik ahhoz, hogy ezekre kölcsönös beleegyezés alapján került sor. Korábban többször is kifejtette, hogy az ellene felhozott vádak mögött politikai megfontolások húzódnak meg.
A WikiLeaks alapítója attól tart, hogy a Svédországnak való kiadatást követően a skandináv ország eleget tenne Washington nyomásának és kiszolgáltatná az Egyesült Államoknak, ahol már kémkedés vádjával állítanák bíróság elé, és végső esetben halálbüntetés várna rá. Az egykori újságíró által alapított WikiLeaks portál tömegével hozott nyilvánosságra bizalmas és kényes diplomáciai feljegyzéseket, levélváltásokat, kivíva ezzel a világ számos országának, de legfőképpen az Egyesült Államoknak a haragját.
