Kiadható a kampóskezű prédikátor Washingtonnak
Nem sérülnek a terrorizmussal gyanúsított foglyok jogai az Egyesült Államok szigorúan őrzött ADX Florence ún. „super-max” börtönében – állapította meg kedd reggel a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság. A döntés alapján Nagy-Britannia kiadhatja az Egyesült Államoknak a körözött terroristákat.
A strasbourgi verdikt által érintett bűnözők közül a legismertebb a korábban első számú brit közellenségnek tartott egyiptomi származású Abu Hamza, akit a londoni felsőbíróság még 2006-ban gyilkosságra való felbujtás és fajgyűlölet vádjában hétévi elzárásra ítélt. Hamza, aki 1981-ben, házasság útján szerzett brit állampolgárságot, 1997-től végezte nyíltan uszító tevékenységét az észak-londoni Finsbury Park mecsetjében. 2003-ban ugyan a rendőrség megrohamozta és bezárta a muzulmán gyülekezőhelyet, de a muzulmán fanatikus egészen addig prédikálhatott az utcán, amíg az Egyesült Államok terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt nem kérte a kiadatását. A „kampós kezű” hitszónok Afganisztánban egy robbanás során vesztette el az egyik karját és a bal szemét, majd Boszniában arab mudzsaheddinek oldalán harcolt. A 2005. júliusi, 7/7-es londoni metrórobbantások négy elkövetője közül három töltött huzamos időt a Finsbury Park mecsetjében. Az Egyesült Államok egy Jemenben elkövetett túszejtésben játszott szerepe miatt akarja igazságszolgáltatás elé állítani Abu Hamzát, illetve, Haroon Rashid Aswattal együtt azzal is gyanúsítja, hogy egy terroristákat kiképző tábort akart szervezni Oregon államban. A kiadatásra váró férfiak egyike, Babar Ahmad közel nyolc éve van letartóztatásban, anélkül, hogy esete brit bíróság elé került volna. A 36 éves számítógépes szakember ezzel sajátos rekordot tudhat magáénak.
A BBC világhálós hírszolgálata megemlíti, hogy a döntést az Európai Emberi Jogi Bíróság legfelső fóruma, a Nagykamara elvileg még megváltoztathatja, de ezen a szinten nagyon kevés fellebbezést tárgyalnak csak meg. Az érintetteknek három hónapjuk áll rendelkezésre, hogy a Nagykamarát meggyőzzék arról, indokolt még egyszer áttekinteni ügyüket. A kiadatásokra az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok között 2003-ban megkötött szerződés alapján kerülhet sor. Ennek figyelemreméltó eleme, hogy utóbbinak nem szükséges bizonyítékokkal szolgálnia, amikor brit bíróságtól gyanúsítottak kiszolgáltatását kéri. Ami Abu Hamzát illeti, őt testi fogyatékai miatt várhatóan nem a legszigorúbban őrzött ADX büntetés-végrehajtási intézetben helyeznék el.
Az Emberi Jogi Bíróságnak arra a kérdésre kellett választ adnia, vajon az Egyesült Államok „embertelen vagy megalázó kezelésben vagy büntetésben” részesíti- e a vádlottakat, és ezzel megsérti- e az európai emberi jogi normákat. A nemleges válasz révén a testület elé került hat esetből ötben vált lehetővé a kiadatás. A hatodik személy, Haroon Rashid Aswat ügyében, elmeállapotával kapcsolatos szempontok miatt később nyilvánít véleményt a strasbourgi grémium.
A héten kereskedelemfejlesztési misszión ázsiai körúton tartózkodó David Cameron „nagy elégedettséggel” fogadta a strasbourgi bejelentést, melynek nyomán könnyebbé válik brit gyanúsítottak kiadatása legszorosabb szövetségesének. A brit kormányfő elismerte, hogy „még akkor is helyes a törvényes folyamat szigorú betartása, ha annak elhúzódása frusztráló”.
