A szigorúan őrzött délkelet-londoni Belmarsh börtönhöz közeli első fokú bíróság sivár épületében tegnap fejeződött be Julian Assange kiadatási két napos tárgyalása. A 39 éves ausztrál állampolgárt két svéd nővel szembeni nemi erőszakkal és zaklatással vádolják. Ezt ő következetesen tagadja. Neki és védőinek meggyőződése, hogy ha a brit bíróság eleget tesz Svédország kiadatási kérelmének, onnan csak egy lépés lenne az Egyesült Államok. Amerikában már a kémkedés vádja, a rettegett guantánamói börtön, végső esetben pedig halálbüntetés várja. azt mondták: az „igazságszolgáltatás felháborító semmibevételével” és számos emberi jog megsértésével járna, ha a gyanúsított a stockholmi hatóságok kezébe kerülne.

A meghallgatáson Julian Assange jogi képviselője, a svéd Björn Hurtig elmondta, pályafutása során soha nem találkozott még ilyen „gyenge alapokon álló vádakkal”, mint a WikiLeaks alapító esetében. Az ügyvédnek alkalma volt elolvasni néhány sms-t, amelyek az ausztrál férfit nemi erőszakkal és zaklatással gyanúsító svéd nőktől származtak és bosszúra, illetve pénzszerzésre utaltak. A két feljelentőnek „hátsó célja lehetett”, - gondolta a bizalmas információkat is megszellőztető ügyvéd. A dél-londoni kiadatási tárgyaláson elhangzott, hogy a svéd detektíveknek nem sikerült megismerkedniük Assange saját verziójával a nők vádjaival kapcsolatban. Állítólag nem akadtak nyomára. Amikor múlt év szeptemberének végén egyheti eredménytelen próbálkozás után letartóztatási parancsot adtak ki az ausztrál férfi ellen, ő vagy ennek tudatában, vagy különös időbeli egybeesésként végleg hátat fordított Svédországnak. A tárgyaláson a tanúként meghallgatott Sven-Erik Alham volt svéd közvádló elismerte, hogy a stockholmi hatóságok eljárása sok szempontból furcsa volt. Lehettek volna diszkrétebbek és más eszközökhöz is folyamodhattak volna, például videókapcsolatot is teremthettek volna Julian Assange-dzsal, mielőtt az európai letartóztatási parancsot kibocsátották. A jogász szerint nem valószínű, hogy Svédország kiadná a WikiLeaks alapítóját az Egyesült Államoknak, mert abból a sajtó óriási vihart kavarna. Ám hozzátette, „kivételek előfordulhatnak”.

Lapzártakor a tárgyalóteremből írt blogbejegyzések azt valószínűsítették, hogy a magisztrátusi bíróság egy későbbi időpontban hozza nyilvánosságra döntését.