Ki lesz Obama kihívója?
Megváltozott a republikánus párti elnökaspiránsok vitájának menete az első ilyen összecsapásokhoz képest. Azzal, hogy versenybe szállt Rick Perry, a szerda esti kaliforniai fórum középpontjába már Texas kormányzója, illetve az elnökjelöltségre talán legesélyesebb Mitt Romney, Massachusetts állam volt első embere ütésváltásai kerültek. Hiába állt pedig röplabdacsapatnyi önjelölt a pódiumon, a többiek – például az iowai próbaszavazást megnyert Michele Bachmann képviselőnő is – kissé háttérbe szorultak.
A szereposztás ez volt: Romney a centristát, a széles körben elfogadott politikust alakította, aki Barack Obama sikeres kihívója lehet, míg Perry a déli kemény legényt, aki mindig nyugodtan tudott aludni a csaknem 250 halálos ítélet után, amelyet kormányzósága alatt végrehajtottak Texasban. Utóbbi nyíltan megmondta: provokatív hangot akar vinni a republikánus előcsatározásokba.
A Ronald Reagan Múzeumban és elnöki könyvtárban rendezett vita, amelynél az egykori republikánus elnök özvegye, Nancy Reagan is bábáskodott, Obama programját is átírta. Eredetileg az elnök szerdán tartotta volna meg nagy várakozással kísért foglalkoztatáspolitikai beszédét a kongresszus két háza előtt, de John Boehner házelnök értésére adta: másnap látják csak szívesen. A CBS News hírcsatorna frappánsan fogalmazta meg a kérdést: tud-e Obama annyi állást teremteni, hogy megmentse a sajátját? A 9,1 százalékos, stagnáló munkanélküliség komoly probléma az Egyesült Államokban, és a várakozások szerint Obama teljes elnöki ciklusára, vagyis 2013 elejéig az is marad már. A Fehér Ház lakójának támogatottsága augusztusra 40 százalék alá esett a nem pártelkötelezett szavazók körében.
Éppen ezért a republikánusok ott ütik a vasat, ahol meleg: Perry és Romney szópárbajának is fő csapásiránya volt az állásteremtés. – Michael Dukakis háromszor gyorsabban teremtett munkahelyeket, mint te, Mitt! – vitt be egy súlyosat Romney-nak Perry, mégpedig egy Air Force One, azaz kiszolgált elnöki különgépnek a múzeumban elhelyezett példánya alatt. Dukakis ugyanis, aki szintén volt korábban Massachusetts kormányzója, balsütetű demokrata párti elnökjelöltként később a bukott politikus szinonimája lett az amerikai politikában. Perry ezen állítása később átment a „factchecker”-eken, azaz a tények szigorú őrein, akik valóságtesztnek vetik alá a kampányban elhangzottakat. De a következőt már nem mindenki vette be Perrytől (így Romney sem): „Három hónap alatt több állást teremtettünk Texasban, mint ő (ti. Romney) négy év alatt Massachusettsben.” A számok látszólag ezt mutatják. De Texas három és félszer népesebb, gazdasági adottságai pedig sokkal kedvezőbbek bevándorló népességével és virágzó energiaszektorával.
Perry nemhiába lépett ki szó szerint George W. Bush árnyékából (korábban az alkormányzója volt), ő is a „jobboldal jobbszárnyának” lemezeit teszi fel. Texas erős embere szerint a társadalombiztosítási rendszer piramisjáték, azt pedig nem igazolta szerinte a tudomány elég meggyőzően, hogy emberi tevékenység okozná a globális felmelegedést.
Csütörtök esti beszédében Obama a kiszivárgott részletek szerint mintegy 400 milliárd dolláros programot jelent be, amelyhez a nyári szünet után Washingtonba visszatért kongresszus támogatását kéri. A Fehér Ház többek közt kiterjesztené a munkanélküliek járadékát, miközben évi ezer dollárral csökkentené egy átlagos család terheit a társadalombiztosítási járulék egyharmados csökkentésével. Százmilliárd dollár ráfordítással fognának infrastruktúra-építésbe. Az ugyanakkor világos: nincs meg Washingtonban a politikai támogatás egy átfogó élénkítőcsomaghoz. Ross Baker, a Rutgers Egyetem professzora a mostani terveket a 2009-es, 787 milliárdos élénkítőcsomag kistestvérének nevezte.
