Aztán sorolta a kifogásait: - A hazafiasság elsősorban érzelmi ügy, szakemberként és polgárként is felháborít, hogy himnusszal, nemzeti címerrel és lobogóval akarják ránk kényszeríteni ezt az érzést. Meg azzal is, hogy minden osztályba ki kell függeszteni az alkotmány bevezető szövegét, amely ráadásul másodrangú polgárokká silányítja a hazai magyarokat és a többi nemzeti kisebbséget. Ugyanis ez a szöveg úgy kezdődik, hogy  „Mi, a szlovák nemzet“, ami ugyebár kirekesztő – érvelt. Nem lelkesednek szlovák kollégái sem: - A bevezető nyolc soros körmondat, amiből a mai diák nem sokat ért. Igy bajosan lehet igazi hazafiságra nevelni – dohogott  Milan Galko, a trencséni gimnázium igazgatója. Az úgynevezett hazafias törvény elfogadása óta záporoznak a kérdések az oktatásügyi minisztériumba. - Mekkorák legyenek a zászlók és a nemzeti címerek, amelyeket minden osztályban el kell helyezni? Milyen mérete legyen az alkotmány bevezető szövegének? S egytől egyig azt is szeretnék megtudni, vajon ki állja a számlát.

Ján Mikolaj, a törvénytervezetet benyújtó és kormánypárti háttéralkuk révén keresztülhajszoló Szlovák Nemzeti Párt által jelölt tárcavezető mossa a kezét: - Nem adunk ki semmiféle végrehajtó rendelkezést, pénzünk sincs erre a célra. A kiadásokat a fenntartók fizetik. Az pedig, hogy milyen jelképeket tesznek ki,  az iskolaigazgatók és a tantestület bizonyítványa lesz – üzente vissza. Szakemberek számításai szerint a törvény 31 908 szlovákiai osztályt érint. Tehát ugyanennyi zászlót, címert és bevezetőt kell rendelni, vagyis a végrehajtás legalább 1,2 millió euró többletkiadással jár a középiskolákat működtető megyei, illetve a helyi önkormányzatok számára, amelyekhez az általános iskolák tartoznak.

- Városunkban 320 osztályt kell ellátni a jogszabályban megszabott jelképekkel, ami több mint 12 ezer eurós váratlan többletkiadást jelent az amúgy is feszített költségvetésünknek, amelyből az állami normatív támogatás megkurtítása miatt a pedagógusok bérére és az iskolák további kiadására is alig jut – nyilatkozta Pavol Hagyari, a kelet-szlovákiai  Sároseperjes (Presov) polgármestere. Katarína Príbojová besztercebányai pedagógus alighanem sok társa nevében javasolta: - Fizessenek a drágalátos képviselők, ha már megszavazták ezt a szamárságot!

Nagy László nyugdíjas pedagógus kesernyés mosollyal emlékezett régi, dicstelen időkre: - Kérem, én megértem azt is, amikor naponta kellett az iskolai hangszóróból meghallgatnunk a csehszlovák meg a szovjet himnuszt. Minden gyűlésen pedig az internacionálét. Mégsem lettünk szovjetbarátok vagy proletár internacionalisták. Áprilistól sem lesz több hazafi az országban, esetleg kevesebb – közölte halkan.
Több dél-szlovákiai polgármester arról érdeklődött a nyelvtörvénnyel kapcsolatos jogsegély-szolgálatot ellátó Fórum Kisebbségkutató Intézetben, vajon már március 15-i ünnepségen is kötelező lesz eljátszani a szlovák himnuszt?  - Most még nem, mert a jogszabály csak a jövő hónap elejétől hatályos – hangzott a válasz.

- Addigra talán a választópolgárok kipenderítik a hatalomból a nacionalista Szlovák Nemzeti Pártot, és velük együtt a  történelem szemétdombjára kerül ez a szégyenteljes törvény is – sóhajtotta Gódány László, a csallóközi Egyházkarcsa polgármestere.