A tárgyalásokon John Kerry, amerikai külügyminiszter, Mohamed Dzsavad Zarif, iráni külügyminiszter és az EU-t képviselő Catherine Ashton próbál majd megoldást találni az urándúsítással és a szankciók enyhítésével kapcsolatban. A BBC szerint a tárgyalásokhoz csatlakozhat Ali Khamenei ajatollah, Irán legfelső vallási vezetője is.

Irán kezdettől fogva tagadja azokat a vádakat, mely szerint nukleáris fegyvert akarna előállítani, és ragaszkodik ahhoz, hogy a  dúsított uránt békés céllal használja fel.

Múlt évben az ENSZ BT öt tagja és Németország egy ideiglenes megállapodást írt alá Iránnal, amelynek értelmében a perzsa ország korlátozza nukleáris programját a nyugati szankciók enyhítése fejében. Irán továbbá együttműködését fejezte ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. A két félnek eredetileg július 20-ig kellett volna megállapodniuk, azonban ez nem következett be, ezért hosszabbították meg a tárgyalásokat november 24-ig. 

Kerry szerint annak ellenére, hogy fejlődést értek el, még valódi hézagok maradtak. A legnehezebb kérdések köré tartozik, hogy mekkora mértékben dúsíthatja Irán az uránt, illetve milyen ütemben enyhítsék a nyugati szankciókat.

Az amerikai külügyminiszter kiemelte, hogy a nukleáris tárgyalásoknak nincs közük a felek közötti, az Iszlám Állam elleni lehetséges együttműködéshez.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint ugyan Irán még májusban beleegyezett, hogy augusztusig információkat ad át a nagyjából egy tucat gyanús, vizsgálandó terület közül kettőről, azonban válaszokat még nem adott.

Az 1968-ban aláírt atomsorompó-egyezmény öt országot ismer el nukleáris fegyvertartó országnak: USÁ-t, Angliát, Franciaországot, Kínát és Oroszországot, azaz az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) öt tagját.