Hétfőn a marylandi Fort Meade-ben elkezdődik a WikiLeaks-szivárogtatóként ismert amerikai közlegény, Bradley Manning pere. Manninget 21 rendbeli bűncselekménnyel vádolják; bár az amerikai közlegény egy márciusi meghallgatáson ezek közül tízben bűnösnek vallotta magát, az ügyészség úgy döntött, az eredeti 22 vádból csak egyet ejt, a többiben lefolytatja ellene az eljárást. A vádak legsúlyosabbjáért, az ellenségnek adott segítségnyújtásért Manning akár halálbüntetést is kaphatna. Ezt az ügyészség ugyan nem fogja kérni, de nagyon valószínű, hogy WikiLeaksnek átadott dokumentumok miatt az amerikai közlegény élete hátralevő részét börtönben tölti.

Az ellenségnek adott segítségnyújtás vádja azon alapul, hogy Manning jóvoltából az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet amerikai nemzetbiztonsági információkhoz férhetett hozzá. Honlapján a WikiLeaks több mint negyedmillió Manningtől származó amerikai diplomáciai táviratot hozott nyilvánosságra 2010 novemberében, de a közlegény adta át a Julian Assange vezette tényfeltáró portálnak azt a 2007-es videofelvételt is, amelyen amerikai katonák egy Apache helikopterről bagdadi civilekre tüzelnek.

Manning pere várhatóan három hónapig tart majd, a vád mögött pedig ott áll az az Obama-adminisztráció, amelyet egyre több emberi és szabadságjogi szervezet bírál a szivárogtatások miatt a sajtó ellen indított offenzíváért. Az Egyesült Államokban most hatalmas a felhördülés, amiért nemrég derült ki, hogy az igazságügyi minisztérium lehallgatta az AP amerikai hírügynökség újságíróit egy meghiúsított jemeni merényletről szóló cikk miatt, az FBI pedig a New York Timesra és a Fox Newsra szállt rá, az előbbire az Irán elleni kiberoffenzíva, az utóbbira egy Észak-Koreával kapcsolatos CIA-dosszié miatt.

Ami Manning perét illeti, arról Laurence Tribe, a Harvard jogászprofesszora – Barack Obama volt tanára – azt  mondja, veszélyes precedenst teremt, ha valakit – mint most Manninget – az ellenségnek adott segítségnyújtással vádolnak meg csak azért, mert dokumentumokat hozott nyilvánosságra az interneten, és ezekhez a dokumentumokhoz bárki hozzáférhet. „Ennek a pernek hosszú távú, vérfagyasztó következményei lehetnek a szólásszabadságra nézve” – vélte Tribe, aki az első Obama-adminisztráció alatt még az igazságügyi minisztérium főtanácsadója volt. Kémkedés miatt, az 1917-es Esopionage Actre hivatkozva a jelenlegi demokrata kormányzat eddig hat vizsgálatot indított – kétszer annyit, mint a törvény létezése óta az összes előző adminisztráció együttvéve. Egy 1971-es, a vietnami háborúval kapcsolatos szivárogtatásért kémkedés vádjával fogták perbe azt a Daniel Ellsberget is, aki most azt mondja, amit neki kellett átélnie, az semmi ahhoz képest, amit most Manningnek kell: az Obama-adminisztráció nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva érezhetően szeretné kriminalizálni a tényfeltáró újságírást. (Ellsberg ellen 1973-ban illegális bizonyítékszerzés miatt végül ejtették a vádakat.)

Manning nevéhez minden idők legnagyobb szivárogtatási akciója fűződik az Egyesült Államokban: a most 24 éves közlegény az amerikai hadsereg egyik bagdadi elemzője volt, amikor 2009 novembere és 2010 májusa között több ezer harctéri jelentést és negyedmillió diplomáciai feljegyzést töltött le katonai adatbázisokból és juttatott el a WikiLeakshez. „Hittem, hogy ha a közvélemény, főleg az amerikai közvélemény tudomást szerez ezekről az információkról, elindulhat a vita a hadsereg és általában a külpolitika szerepéről. Hittem, hogy ezek a jelentések elsőrangú példát mutatnak arra, hogy nyíltabb diplomáciára van szükség. Hittem, hogy ezek a jelentések nem válnak az Egyesült Államok kárára. És hittem, hogy zavarba ejtőek lesznek” – mondta Manning azon a márciusi meghallgatáson, amelyen tíz vádpontban bűnösnek vallotta magát. Azt a közlegény beismerte, hogy dokumentumokat adott át a WikiLeaksnek, amiért 20 évet kaphat, azt viszont, hoogy segítséget nyújtott volna az ellenségnek, kategorikusan elutasította.