Kezd kínossá válni a görög miniszterelnök-keresési dráma
Már Európa számára is kezd kínossá válik a görög miniszterelnöki keresési dráma. Bár mindenki arra számított, hogy Jeorjiosz Papandreu görög miniszterelnök ma megnevezi utódját, végül nem történt meg. Papandreu ugyan szózatot intézett a néphez a görög televízióban, csak épp a legfontosabb információval maradt adós. „Minden döntésemet Görögország jövője érdekében hoztam - mondta egyebek között . - „Most majd felállhat egy olyan kormányzat, amely megteheti a szükséges lépéseket. Nem csak azért, hogy bennmaradjunk az eurozónában, hanem azért , hogy kilábalhassunk a válságból .” Papandreu csak azt nem mondta meg, ki lesz az utódja. Szerda délután még mindig több név forgott: köztük Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter, Vaszilisz Szkurisz, az Európai Bíróság elnöke, s a legesélyesebbnek mondott parlamenti elnök, Filipposz Pecalnikosz. De szerepelt még több más ismert név is a listán, így a görög IMF-képviselő is felmerült kormányfő-jelöltként.
A rengeteg bizonytalanságnak feltehetően az volt az oka, hogy a politikusok képtelenek voltak megállapodni arról, ki vezesse az átmenetinek szánt koalíciót. Még nagyobb a valószínűsége annak - állítják az elemzők -, hogy a politikusok menekülnének a további és még keményebb válságellenes fellépés felelősségétől. Eddig ugyanis a balközép Paszok folyamatosan a korábban kormányzó Új demokrácia felelősségét hangoztatta az eladósodottság miatt. A jobbközép ellenzék viszont Papandreu alkalmatlan és hozzá nem értő, népnyúzó kormányzása ellen lépett fel. A két nagy párt ezért egymás után lőtte ki a hozzáértő miniszterelnök-jelölteket. Oly mértékben korlátozni akarták a válságkezelő kormány jogköreit, hogy Lukasz Papademosz nemzetközileg elismert szakember, az Európai Közonti Bank volt alelnöke végül állítólag nem kért a megtiszteltetésből. Olli Rehn EU-biztos azzal állt elő, hogy két nagy görög párt vezetői írásban kötelezzék el magukat a korábbi mentőcsomag feltételeinek betartása mellett. Enélkül Athén nem kapná meg a jövő héten a soron következő 8 milliárd eurót, aminek híján beállna a csőd. Antonisz Szamarasz, a jobbközép ellenzék vezére azonban erre az írásos kötelezettségvállalasra a nemzeti büszkeségre hivatkozva nem volt hajlandó, miközben azt mondta, hogy a feltételek szerinte is betartandók.