A Boca Raton-i utolsó elnökjelölti vita témája a külpolitika volt, amelyben Obamának egyértelműen több tapasztalata van Romney-nál. Az elnök már az első kérdésnél offenzívát indított: szerinte republikánus kihívója világpolitikai elképzelései hibásak, ráadásul folyamatosan változnak. Romney erre azzal támadott vissza, hogy az elnök az elmúlt négy évben rontott az Egyesült Államok megítélésén, az ország befolyása pedig csökken. Szerinte Obama nem ért el eredményeket: a Közel-Kelet forrong, Irán közelebb van az atombomba előállításához, továbbra is szélsőséges iszlamista terroristák fenyegetik az országot, és az izraeli–palesztin konfliktus sem oldódott meg. Azt is hangsúlyozta: Amerika befolyása nem nőhet a világban, amíg gazdasága gyenge.

Obama és Romney többször is belpolitikai és gazdasági témák felé terelte a beszélgetést. Egy alkalommal már percek óta a massachusettsi tanárok fizetéséről volt szó, amikor Bob Schieffer moderátor, a CBS műsorvezetője „mi mind szeretjük a tanárokat” sóhajtással jelezte, hogy illene visszatérni a globális kérdésekhez. Sokan kritizálták egyébként a vitán szereplő témák kiválasztását: a már előre közzé tett kérdések között dominált a Közel-Kelet, illetve a terrorizmus. Kína egyetlen kérdésben merült fel. Nem esett szó az Amerikát is veszélyeztető euróválságról, és kimaradt India, a globális felmelegedés vagy a nemzetközi segélyezés kérdése is.

Ahogy korábban már volt rá példa, a vita során Romney a politikai középre igyekezett belőni magát. Meglepően sokszor értett egyet Obama külpolitikai lépéseivel – olyanokkal is, amelyeket korábban kritizált. Közölte, hogy elnökként mindenképpen kivonná az amerikai csapatokat Afganisztánból 2014-ben, valamint egyetértett a pakisztáni–afganisztáni határon indított „drónháborúval” is. Azt az állítást is helyeselte, hogy Kínával együtt kell működni, igaz, azt megerősítette, hogy elnöksége „első napján” kimondaná, hogy az ázsiai ország manipulálja valutáját, ami kereskedelmi szankciókra, vámok kivetésére adna lehetőséget. Szíriáról már eltért a véleményük: Obama továbbra is ellenzi Bassár el-Aszad elnök ellenzékének felfegyverzését, más módszerekkel segítené őket. Romney azonban nehézfegyverzetet is nyújtana számukra.

Obama végleg feladta az első vita során mutatott kimért professzoros stílust. Jól idézhető mondatokkal, poénokkal válaszolt ellenfelének, néha már-már kioktatta. Az amerikai média egyik kedvence az a mondat lett, amelyben azzal vádolta Romney-t, hogy ellopta a nyolcvanas évek külpolitikáját, amely mellett egyébként az ötvenes évek társadalompolitikáját és a húszas évek gazdaságpolitikáját – mindenből a legrosszabbat – hozná vissza. Amikor pedig republikánus kihívója azzal támadta, hogy csökkentette a haditengerészet méretét, azzal vágott vissza: persze, ma már lóból és bajonettből is kevesebb van, mert változott a hadviselés. „Vannak ezek a repülőgéphordozóink, amelyekre leszállnak a repülőgépek” – magyarázott, mintha egy gyereknek beszélne.

Az örök kérdés a vita után persze az, hogy ki nyert. Az elemzők szerint egyértelműen Obama, bár visszafogottságával Romney-nak sikerült elérnie, hogy nem rontott a helyzetén, ami külpolitikai tapasztalatlanságát tekintve a kampánystáb egyik legfontosabb célja lehetett. A felmérések szerint a nézők is az elnököt látták jobbnak. A CBS tévécsatorna közvélemény-kutatása szerint 53 százalék Obamát, 23 százalék pedig Romney-t látta jobbnak. A CNN felmérése szerint ennél kisebb volt a különbség, a nézők 48 százaléka szerint Obama, 40 százaléka szerint pedig Romney volt a jobb.