A szlovák külügyminiszter úgy módosítaná a kettős állampolgárságról hozott pozsonyi jogszabályt, hogy az csak azokra vonatkozzon, akik huzamosabb ideje élnek külföldön. Lapunk úgy értesült, hogy Mikulás Dzurinda tervei szerint ők továbbra is kérhetnék annak az országnak az állampolgárságát, ahol élnek. Nem kellene attól tartaniuk, hogy emiatt elveszítik a szlovákot. Akik azonban életvitelszerűen, vagyis huzamos ideig nem tartózkodnak külföldön, azok továbbra sem lehetnének kettős állampolgárok. Többek között a szlovákiai magyarok sem. A pozsonyi parlament csupán néhány órával a könnyített magyar honosítást lehetővé tevő jogszabály jóváhagyása után ellentörvényt fogadott el, amely július 17-étől hatályos. Ennek alapján azok a szlovák polgárok, akik ettől a naptól saját akaratukból külföldi állampolgárságot szereznek, azonnal elveszítik az előzőt.

A Fico-kabinet által gyorsított eljárásban keresztülhajszolt határozat ellen különösen az évek óta Csehországban, továbbá Nyugat-Európában és a tengeren túlon élő, munkát vállaló szlovákok tiltakoznak, akik az ottani állampolgárságért kívánnak folyamodni, viszont nem akarják elveszíteni az eddigit, amely révén kötődnek szülőhazájukhoz, ahova sokan évek múltán szeretnének visszatérni.

A pozsonyi diplomácia vezetője a hét elején a SITA hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy rövidesen módosíthatják a szlovák állampolgárságról rendelkező törvényt, mert Daniel Lipsic belügyminiszterrel együtt megtalálták a célravezető megoldást. - Addig azonban nem részletezem az elképzelésünket, amíg a kormánykoalíciós tanács nem hagyja jóvá - tette hozzá akkor Mikulás Dzurinda.

Megkeresésünkre Bugár Béla nem volt hajlandó kommentálni értesülésünket, de elmondta, hogy a szlovák állampolgársági törvény módósításáról már két javaslat is született, de a Híd-Most egyiket sem támogatja, tehát további tárgyalásokra lesz szükség ahhoz, hogy a kormányprogramban is szereplő módosítás októberben a pozsonyi parlament elé kerülhessen - tájékoztatott a pártelnök.

Iveta Radicová kormányfő az elmúlt hónapban a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Budapest a kettős állampolgárságról rendelkező törvényről előzőleg nem konzultált a szomszédos országokkal, figyelmen kívül hagyta a szlovák-magyar alapszerződésben rögzített eljárásmódot is. - Magyarországnak most van ideje arra, hogy a jogi normát a nemzetközi szabályokhoz igazítsa - tette hozzá. Megismételte azt is, hogy kétoldalú megegyezés híján ebben a vitás ügyben esetleg a hágai nemzetközi bírósághoz is fordulhatnak.

Ugyanígy vélekedett Dzurinda is. - A minap Bécsben tárgyaltam osztrák kollégámmal, Michael Spindeleggerrel, akinek felhívtam a figyelmét arra, hogy a magyarországi jogszabály nem kétoldalú, hanem uniós ügy. Nem tartom normálisnak, ha tömeges méretben adják meg a kettős állampolgárságot. Olyan személyeknek is, akik például ötven éve Szlovákiában élnek, el sem akarnak mozdulni innen. Hasonló elhibázott lépést tett Románia a moldáviai állampolgárokkal. Ilyen alapon feltehetem azt a kérdést, vajon mi lesz az Unióval, a szabad mozgás és a korlátlan munkaerőpiac elveivel, ha egyszer a spanyolok úgy határoznak, hogy kettős állampolgárságot adnak a mexikóiaknak vagy a kubaiaknak? - fejtegette a szlovák külügyminiszter. Majd bejelentette, hogy a magyarországi törvény kockázataira mielőbb felhívja az illetékes uniós szervek és a tagországok figyelmét.