A román főváros felkapott negyedének utcájába befordulva nem látni jelét annak, hogy a konzulátuson „nagyüzem” folyna: a legtöbb háromszintes házak előtt bőven van parkolóhely, ami bukaresti viszonylatban csodaszámba megy. A bukaresti magyar konzulátus 28 megyét szolgál ki, de mivel a honosítás területi illetékességtől független eljárás, fogadnak igényléseket az egyébként a csíkszeredai és kolozsvári főkonzulátushoz tartozó megyékből is. Az egyetlen megkötés, hogy az állampolgári esküt a kérelmezés helyén kell letenni, vagy külön kell nyilatkozni a kívánt helyszínről. Bukarestben naponta átlagosan hat-hét állampolgársági igénylést fogadnak. Több mint négyszázan jelentkeztek eddig: aki most kér előjegyzést, március végére kap időpontot. Akkora tervezik az első eskütételt is.

A román közvélemény kezdetben csaknem közönyösen kezelte az egyszerűsített honosítást, azonban néhány nap elteltével napvilágra kerültek az ellenérzések. Az apropót az adta, hogy január harmadikán a három székelyföldi megye (Hargita, Kovászna és Maros) önkormányzati vezetője elsőként folyamodott magyar állampolgárságért. – Törvénybe nem ütközik, de erkölcstelen, amit tettek – reagált Mircea Dusa, a szociáldemokraták Hargita megyei elnöke. Hasonlóképpen nyilatkozott a szintén ellenzéki liberálisok és konzervatívok több képviselője. Bogdan Diaconu, a Konzervatív Párt alelnöke kijelentette: a három magyar politikus „árulásának” tulajdonképpeni célja „Magyarországra költöztetni az általuk vezetett megyéket”. A konzervatívok nem titkolják, hogy a székelyföldi románok szavazataira számítanak a választásokon, képviselőik eddig szociáldemokrata színekben jutottak be a parlamentbe.

A szintén szociáldemokrata gyökerű UNPR az RMDSZ-szel együtt tagja a koalíciónak. Tiszteletbeli elnöke, Cristian Diaconescu volt külügyminiszter vetette fel mégis elsőként bizonyos korlátozó rendelkezések elfogadását. A jelenleg hatályos alkotmány és törvények nem tiltják a közhivatal-viselést más országok polgárai számára. - Korábban volt ilyen alkotmányos tiltás, de most elvileg az államfő is lehet kettős állampolgár – magyarázta lapunknak a jogász Márton Árpád, aki 1990 óta tagja a bukaresti törvényhozásnak. Véleménye szerint nem vallana „túl nagy demokratikus érzületre”, ha eltiltanák bizonyos tisztségektől a kettős állampolgárokat, ugyanakkor nem volna példátlan. - Az Egyesült Államokban például az úgynevezett egyszemélyes intézmények esetén követelmény, hogy a jelölt csakis az illető állam polgára legyen – mutatott rá a képviselő. Hozzátette: ilyesmi Romániában is elképzelhető, viszont a szlovákiaihoz hasonló, mindenkire kiterjedő tiltás az alkotmányba ütközne.

Csíkszeredában nem foglalkoznak a román aggodalmakkal