Az újság írása alcímében megállapította: "az új magyar miniszterelnök orvosolni akarja azt az igazságtalanságot, amely elszakította Nagy-Magyarország területének kétharmadát".

A Le Figaro szerint Orbán Viktor, az új magyar kormányfő megígérte, hogy ezt mandátuma "abszolút prioritásává" teszi. Még mielőtt a legdrámaibb közép-európai (gazdasági) recesszió megállításához feltétlenül szükséges intézkedésekre, az adócsökkentésre, a (gazdasági) növekedés újraindítására, a közkiadások megnyirbálására gondolt volta, ragaszkodott ahhoz, hogy feltétlenül magyar állampolgárságot adjon a Magyarország határain túl élő 3,5 millió magyar ajkúnak. E tősgyökeres, alapvetően a Magyarországgal határos országokban (Szlovákiában, Romániában, Ausztriában, Horvátországban, Ukrajnában és Szlovéniában) élő magyarok számára orvosolni kell a fájdalmas "trianoni igazságtalanságot", amelyet az 1920-as békeszerződés okozott, elszakítva Nagy-Magyarország területének kétharmadát - fűzte hozzá a lap.

A Le Figaro szerint a konzervatív Fidesz vezetője betartotta a szavát. Az újság emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor - aki kétharmados parlamenti többséget tudhat maga mögött, a legnagyobbat, amelyet demokratikusan választott európai kormány a második világháború óta elért - hétfőn ilyen értelmű törvényjavaslatot terjesztett a képviselők elé. A javaslatot augusztus 20-án, a magyar nemzeti ünnep napján fogadhatják el, és 2011. január elsején léphet hatályba, amikor Magyarország fél évre átveszi az Európai Unió soros elnökségét.

A francia lap felidézte, hogy Martonyi János (leendő) magyar külügyminiszter az Egyesült Államokkal példálózott, ahol 117 ezer betelepült magyar rendelkezik kettős állampolgársággal. A politikus közölte azt is, hogy (a magyar állampolgárságot) egyéni kérelmek alapján ítélik majd oda azoknak, akiknek magyar felmenőik voltak és beszélnek magyarul.

A Le Figaro emlékeztetett arra is, hogy a (határon túli) magyar kisebbségek kettős állampolgárságáról 2004-ben népszavazást tartottak Magyarországon az akkor ellenzékben lévő Fidesz kezdeményezésére. "Kis híja volt, hogy Magyarország komoly konfliktust idézzen elő közép-európai szomszédaival. A kérdés iránti viszonylagos érdektelenség jeleként a választópolgárok kevesebb mint 40 százaléka járult az urnák elé, a szavazást érvénytelenítették" - írta.

Az újság szerint hat év alatt sokat változott a helyzet. Magyarország 2006 őszén, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek a magyar gazdaság valódi állapotával kapcsolatos hazugságai miatt közelmúltbeli történelme legsúlyosabb zavargásait élte meg. A nacionalista hangulat virágzott az országban, és az elit és a nép közötti szakadék növekedésével párosult. A szélsőjobbon belül létrejött egy félkatonai mozgalom, a Magyar Gárda, amelyet a bíróság 2009. július 2-án feloszlatott ugyan, de tagjai továbbra is vörös-fehér csíkos zászlókkal parádéznak, amely Árpád ezeréves Magyarországának, de az egykori náci nyilaskeresztes pártnak is a jelképe" - fűzte hozzá a Le Figaro.

A francia lap felvetette azt a kérdést, hogy Orbán Viktor "diszkrét kompromisszumot" kötött-e az országgyűlési választásokon a szavazatok 16 százalékát megszerző Jobbikkal, amelyet az újság szélsőjobboldali pártnak minősített. Anton Pelinka, a budapesti Közép-európai Egyetem politológusa úgy nyilatkozott az újságnak, hogy Orbán Viktor tanúbizonyságot akart adni a nacionalistáknak. "Mivel sem az antiszemitizmust, sem a főként a romák ellen irányuló idegengyűlöletet nem akarja bátorítani, 'mérsékeltebb' kártyát, a határon túli magyar kisebbségek kártyáját húzta elő" - mondta.

A cikk szerint előfordulhat, hogy véget nem érő vita alakul ki Magyarország és Szlovákia között, amely meglehetősen dölyfösen viselkedik az 500 ezer lelkes - a szlovákiai lakosság tíz százalékát kitevő - magyar kisebbségének státusával szemben. "Orbán kezdeményezése provokáció a szlovákok, de talán a románok szemében is. Egymással szembenálló nacionalizmusokat fog újjáéleszteni az Európai Unión belül" - vélekedett Pelinka.

Jóllehet a törvényjavaslat nem keltett hullámokat a szerbiai Vajdaságban és a romániai Erdélyben, Szlovákia már figyelmeztetett arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél tiltakozhat. Robert Fico szlovák miniszterelnök nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette a Fidesz terveit és konzultációra hazarendelte Szlovákia budapesti nagykövetét. "Pozsony és Budapest között ismét áll a bál" - zárta írását a Le Figaro.