A román kormány feltűnő hallgatásba burkolózott a kettős állampolgárságról szóló törvény budapesti elfogadása után, míg Szlovákia heves ellenlépéseket tett. Mi indokolja ezt a különbséget? – teszi fel a kérdést a Realitatea blogjában Laura Cernahoschi. Románia területén jelentős számban élnek olyan magyarok, akik a jövőben minden megkötés nélkül magyar állampolgárokká válhatnak.

A magyarázat az, hogy Románia már jóval korábban meghozta saját törvényét, aminek eredményeként mára több százezerrel nőtt a kettős állampolgárok száma, főleg olyan moldovaiakkal, akiket a román útlevél biztosította szabad mozgás vonzott.

Ám van a magyar és a román törvény között egy nagyon lényeges különbség: míg a román esetében az állampolgársággal együtt szavazati jog is jár, a magyar jogszabály nem ad automatikusan szavazati jogot a külhoni magyaroknak. Hogy ez miért olyan fontos, azt a legutóbbi romániai választások bizonyították be igazán. Moldovai szavazói nélkül, a román kettős állampolgárságot bevezető Traian Basescu elveszítette volna a választásokat, hisz az országon belül rá leadott szavazatok messze elmaradtak az ellenzéki szociáldemokrata Mircea Geoanára leadottak mögött. Viszont a Moldvai Köztársaságban Basescu tömeges támogatást szerzett az európai útlevél ígéretével, a mindössze 70 ezer szavazaton múló második elnöki turnusát tehát olyanoknak köszönheti, akiknek kevés közük van a romániai valósághoz.

Szlovákiáéhoz hasonló felzúdulás Romániában aligha valószínű. Markó Béla, a szövetség elnöke is azt, mondta, román részről „nem lehet számítani” ellenkezésre a magyar állampolgársági törvény módosítása kapcsán. Már csak azért sem, mert Basescu és a mögötte álló Demokrata-Liberális Párt (D-LP) többé-kevésbé leplezetlenül hajt a romániai magyarok szavazataira, az esetleges válaszintézkedésekkel pedig csak maga ellen hangolná őket.