Kettős állampolgárság: a szlovák elnök vállat vont
– Higgyék el nekem, hogy nincs ok kérni a szomszédos Magyar Köztársaság állampolgárságát, mert Szlovákia, mint az Európai Unió tagja a polgári elvvel összhangban fenntartások nélkül biztosítja önöknek az állampolgári jogokat a Szlovák Köztársaság politikai életében és a társadalmi-gazdasági fejlődésében való részvételt – jelentette ki a szlovák államfő a közszolgálati rádióban és televízióban csütörtökön este elmondott beszédében.
– Szeretném önöket biztosítani, hogy a Szlovák Köztársaság közös hazánk. Tartós érdekünk, hogy a nemzetiségileg vegyes területeken minden állampolgár jogait, érdekeit és identitását teljes mértékben tiszteletben tartsák. Magyar partnereikkel ezen a területen állandó élő párbeszédet folytattunk, és kívánunk folytatni, mert az élet ezen a területen is új kihívásokat hoz – mondta Gasparovic. Beszéde vége felé intézte szavait kifejezetten a szlovákiai magyarokhoz. Azt hangoztatta, hogy a felmerülő gondok megoldásainak keresésekor mindig a tisztességes párbeszédet fogják részesíteni előnyben. Gasparovic szerint a kettős állampolgárságot lehetővé tevő magyar jogszabály semmiben sem növeli a szlovákiai magyarok életminőségét, s az új magyar politikai vezetés „érzéketlen” hozzáállása Szlovákiához" inkább feszültséget okoz. Az elnök bízik abban, hogy az ország állampolgárainak nemzetiségükre való tekintet nélkül elég okuk van büszkének lenni a sikeres, dinamikusan fejlődő és a világban tiszteletben álló demokratikus országra - a Szlovák Köztársaságra.
Gasparovic élesen bírálta a magyar állampolgársági törvény módosítását. – Meggyőződésem, hogy a kettős állampolgárság összekapcsolása Trianon kérdésével a lehető legveszélyesebb döntés, amelyet egy európai állam a II. világháború után hozhatott. Magyarország politikai vezetése történelmileg veszélyes útra tért – jelentette ki a szlovák államfő. Szerinte a magyar vezetés nem tartja tiszteletben a jó európai erkölcsöket, elutasítja a nemzetközi jog elveit, a politikai önámítás elvarázsolt körébe zárta magát, s nem tartja tiszteletben az aláírt kétoldalú és sokoldalú szerződések betűjét, szellemét és mechanizmusait. Gasparovic azt is mondta, hogy nem beszélhet pozitív jövőképről az, aki nem tanult a múltból, s elutasítja a párbeszédet a szomszédos ország legitim képviselőivel olyan ügyekben, amelyek közvetlenül érintik annak állampolgárait. – Aki jó szándékkal bizalmi viszonyt akar kiépíteni a szomszéddal, tartózkodik az olyan intézkedésektől, amelyek következményei aggodalmat váltanak ki a szomszédból – húzta alá az államfő.
A szlovák köztársasági elnök sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy Pozsony párbeszédre való felhívása nem talált Budapesten meghallgatásra. Szerinte azokat a gyakorlati kérdéseket kellett volna megvitatni, amelyek elsősorban a szlovákiai magyarokat érintik. A pozsonyi parlament válaszát az Országgyűlés döntésére az elnök megfelelőnek tartja. – Kötelességünk megakadályozni az etnikai-politikai konfliktusokat Európában – mondta Gasparovic, hozzátéve, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a törvénymódosítás elfogadásával beavatkozott a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjébe.