A Moldovai Köztársaság függetlenségének kikiáltása, 1991 augusztusa és 2011 augusztusa között eltelt húsz évben  226 ezer moldovai szerzett román állampolgárságot – állítja kedden közzétett tanulmányában a Soros Alapítvány. Ahogy a jelentés egyik szerzője, Sergiu Panainte elmondta, a román hatóságokhoz évente 80-100 állampolgársági kérelem fut be Moldovából, közülük pedig átlag 60-80 ezren kapják is meg új állampolgárságukat. „Mindenesetre nem milliókról van szó: Franciaországhoz vagy Nagy Britanniához képest, ahol több mint százezer új állampolgár jelenik meg évente, Románia a középmezőnyhöz tartozik” – idézte a Krónika a jelentés szerzőjét, aki szerint tévhit, hogy Románia titokban futószalagon gyártja a román állampolgárokat, akik a hátsó bejáraton árasztják el az Európai Unió munkaerőpiacát. Panainte szerint ugyanakkor az is biztos, hogy az utóbbi években „látványosan felgyorsult” a folyamat, így 2011 augusztusa óta még tízezrek kaphattak román személyi iratokat.

A román törvények értelmében akkor is lehetőség van az állampolgárság megszerzésére, ha a kérelmező megtartja külföldi lakhelyét; elég, ha bizonyítani tudják, hogy felmenőik románok voltak, akiknek a felmenői valamikor román állampolgárok voltak. A visszahonosítási folyamatot 2009-ben könnyítették meg.

A román kettős állampolgársági gyakorlat az Orbán-kormány számára is hivatkozási alapul szolgált, amikor 2011. január 1-től bevezette a kedvezményes honosítási eljárást. Wetzel Tamás, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős államtitkára, kedvezményes honosítással megbízott biztosa pénteken Nagyváradon jelentette, hogy a magyar hatóságok a kétszázötvenezredik állampolgársági kérést iktatták, az igénylők közül pedig 157 ezren már letették az állampolgársági esküt. Mint Wetzel az MTI-nek elmondta, az újdonsült magyar állampolgárok 70 százaléka erdélyi magyar, és egyetlen igénylőnek sem kell attól tartania, hogy illetéktelenek értesülnek az állampolgársági kérése benyújtásáról. „Senkinek nem adunk ki információkat az igénylőkről” – hangsúlyozta a miniszteri biztos.

Szlovákia újra elővette a témát

Ez utóbbit Wetzel valószínűleg már csak azért is fontosnak tarthatta megjegyezni, mert Kelet-Európában nem mindenki rajong a kettős állampolgárság intézményéért. A Robert Fico-féle Szlovákia 2010-ben ellentörvénnyel válaszolt a magyar kettős állampolgárságra, amelynek értelmében, aki csak külföldi állampolgárságot kér, elveszíti a szlovákot. Az ellentörvény miatt 2012 januárjáig összesen 206 személy – 93 férfi és 113 nő – veszítette el szlovák állampolgárságát, de közülük csak 23 magyar állampolgársági kérelem miatt: 103 ember a cseh, 24 a német, 22 inkább az osztrák állampolgárság mellett döntött.

Miután idén az előrehozott választásokon újra hatalomra került, Fico megpendítette, hogy újra módosítaná a szlovák állampolgársági törvényt. Azok a szlovákiai személyek, akik állandó lakhellyel rendelkeznek más országban, és ezért kérnek ott állampolgárságot, ne veszítsék el a szlovákot. Magyarország vonatkozásában azonban a jelenlegi jogszabály érvényben marad, mert Budapest sem változtatta meg azt a törvényt, amelyre Szlovákia saját jogi normával válaszolt – fejtette ki a szlovák kormányfő. Erre a bejelentésre Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes úgy reagált, hogy Magyarország az összes nemzetközi fórumon lépéseket tesz, ha a szlovák törvényt így módosítják.