Két parlamentje és két miniszterelnöke van már Líbiának. Az ország Moammer Kadhafi bukása után totális katonai és politikai káoszba süllyedt, hétfőtől pedig formálisan is kettős hatalom jött létre az iszlamista és a mérsékeltebb, így szekuláris milíciák harca következtében. A június 25-én megválasztott törvényhozás – az iszlamisták bojkottja közepette – a Tripoliban dúló csaták miatt két hete a kelet-líbiai Tobrukban tanácskozik.

Az ország harmadik legnagyobb városát, Miszrátát képviselő milicisták szövetségeseikkel viszont vasárnap birtokukba vették Tripolit, így elfoglalták a főváros szétlőtt, használhatatlanná vált nemzetközi repterét is. Majd hétfőn a döntően a miszrátai milíciára épülő Fadzsr Líbia (Líbia Hajnala) kezdeményezésére összeült a régi, a júniusi választásokig működő, iszlamista többségű úgynevezett Általános Nemzeti Kongreszszus (ÁNK). A hírek szerint az eredetileg 200 képviselőből 70 jelent meg, akik új miniszterelnöknek Omár al-Hasszit nevezték ki. Az AFP úgy értesült, az iszlamista milicisták bosszúhadjáratba kezdtek az ellentábor, a mérsékeltek vezetői és szimpatizánsai ellen. Lakóházakat foglaltak el, gyújtottak fel, utcai blokádoknál ellenőrzik az áthaladókat, ejtenek fogságba embereket.Abdalláh asz-Száni, a tobruki parlament által választott kormányfő törvénytelennek nevezte az ÁNK gyűlését. A Fadzsr Líbia válaszként kedden a Lana hírügynökség által közzétett nyilatkozatában a Tobrukban ülésező parlamentet nyilvánította illegitimnek, mondván: az külföldi katonai beavatkozással kívánná megoldani a válságot. Ugyanakkor elhatárolódott az iszlám törvénykezést sürgető, a mostani harcokban szövetséges dzsihadista Anszar al-Saríja mozgalomtól, hitet téve „az alkotmány és a demokratikus átmenet” mellett.

2011-ben Zintán és Miszráta fegyveresei még együtt harcoltak Kadhafi-rendszere ellen, ám utóbb hatalmi vetélkedés kezdődött, amely a szekuláris mérsékeltek és az iszlamisták összecsapásává vált. Tavasszal a „lázadó” volt tábornok, Halifa Haftar irányításával támadás indult a Bengázit, Kireneika keleti régió központi városát birtokló iszlamisták, köztük az Anszar al-Saríja fegyveresei ellen, ám az akció kudarcot vallott, s Haftarék Tobrukba vonultak vissza. A szélsőségesek a sikeren felbuzdulva indítottak aztán döntő ostromot Tripoliban.

A múlt héten két rejtélyes légitámadás érte Bengázi és Tripoli környékét. A The New York Times értesülése szerint, amelyet amerikai részről megerősítettek, az Egyesült Arab Emirátusok avatkozott be az iszlamisták ellen, s a gépek egyiptomi reptérről szálltak fel. Kairó cáfolta, hogy köze lett volna a bombázáshoz. De korábban az iszlamisták is e két országot vádolták meg beavatkozással. A NYT azt írta, az Obama-kormányt nem tájékoztatták a légitámadások tervéről, és Washington azt a kívánt hatással ellentétesnek minősítette, mert továbbra is békés megoldáson fáradozik Líbiában. A jelek szerint Washington és nyugati partnerei nem kívánnak újabb kötelezettséget vállalni az afganisztáni, az iraki és az esetleg Szíriát is érintő katonai akciók mellé.

Eközben Kairóban a Tobrukban alakult líbiai kormány külügyminisztere térségbeli kollégáival tárgyalt a válság kezeléséről és az erőszak regionális továbbterjedése elleni teendőkről. Muhammad Abdelaziz a nemzetközi közösség segítségét kérte a válsághelyzet megoldásában, ám a tanácskozás részvevőivel egyetértésben nem sürgetett katonai fellépést.