A német konzervatív újság irodalmi rovatában közölt írás szerzője, Jacques Schuster feltűnőnek nevezi, hogy a belpolitikai fejlemények szinte senkit nem hagynak hidegen. Az egyik tábor a diktatúra küszöbén látja az országot, a másik viszont olyannak, amelyben bomlasztó árulók mocskolják be a nemzet méltóságát. Hogy melyik tábornak van igaza, azt Schuster nem kívánja eldönteni. Azt viszont feltűnőnek tartja, hogy azok, akik óva intenek a fellángoló radikalizmustól, a múltban bölcs elemzésekkel és szabadelvű meggyőződéssel hívták fel magukra a figyelmet. Közülük egyetlen egyre sem volt jellemző a fanatizmus, legyen szó akár a Nobel-díjas Kertész Imréről, akár Ungváry Rudolf íróról. Az is az ő figyelmeztetéseik hitelessége mellett szól, ahogyan magyar politikusok és publicisták a bírálatokhoz viszonyulnak. Ellenfeleik közül senki sem száll vitába a felhozott érvekkel; ehelyett rossz nyilaskeresztes módra „gyökértelen" zsidóként szidalmazzák, hazaárulóként fenyegetik és baloldaliként üldözik őket.

A Die Welt szerzője ezután kitér Paul Lendvai új könyvére és annak hazai fogadtatására, a külföldi könyvbemutató estek ellen a magyar szélsőjobboldal által szervezett tiltakozásra, a magyar blogokon a publicistát ért gyalázkodásokra. Lendvai azonban higgadtan tűri mindezt; mint mondja, nem az ő személye a fontos, hanem az, ami Magyarországon történik.

„Tegyünk mi is úgy, mint ő - zárja írását Schuster. „A magyar jobboldali-konzervatív kormány néhány hét múlva átveszi az EU soros elnökségét. Azt kell tehát figyelni, vajon Orbán továbbra is semmibe veszi odahaza a hatalommegosztás szabályait. Azt is izgalmas lesz látni, vajon a szélsőjobboldali szellemet, amelyet a választások előtt szabadjára engedett, sikerül-e kormányfőként visszaszorítania. Eddig nem sok jel utal erre."