Kétszer terítettek Hollande-nak
Az esetleges terrorfenyegetettség miatti félelem és a rengeteg meghívott vendég miatt szinte a margóra szorítva érezhetik magukat a kis normandiai települések lakói az 1944. júniusi, második világháborús partraszállás hetvenedik évfordulóján. A korabeli kódnevén Kard elnevezéssel illetett partszakaszra a vendéglátó Francois Hollande francia államfő a világpolitika olyan irányítóit várja, mint Barack Obama amerikai elnök, David Cameron brit vagy Stephen Harper kanadai kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Sőt az egykori háborús ellenfelek közötti, immár sok évtizedes kiengesztelődés jegyében Angela Merkel német kancellár is a vendéglistán szerepel, de átkelt a csatornán Erzsébet angol királynő is. Mégpedig több mint 650 egykori brit veterán, a 156 ezer egykori szövetséges katona életben maradt képviselői társaságában, akik közül a legfiatalabbak is a kilencvenhez közelítenek már.
 |
| Hollande kíséri Erzsébet brit királynőt Philippe Wojazer / Reuters |
A világháború menetét alepvetően megváltoztató, a náci Németország és szövetségesei vereségét felgyorsító, noha ezrek életét követelő 1944-es partraszállásra látványosan emlékeznek pénteken. Így a nyolcszáz főre főzött Michelin-csillagos díszebéddel, vagy a brit 16-os légi szállítású rohamdandár ejtőernyőseinek bemutatójával. A leglátványosabb elem azonban alighanem a 19 állam- és kormányfő részvétele, miközben azonban a helyzetet az immár fél éve tartó ukrán válság kiélezte, különösen a Nyugat és Moszkva között.
 |
| Merkel és Porosenko Thomas Peter / Reuters |
A hidegháború legrosszabb évtizedeiben, egészen a negyvenedik évfordulóig, tehát 1984-ig amerikai elnök el sem látogatott a megemlékezésre. Akkor azonban az újraválasztására készülő Ronald Reagan megtette. Egyáltalán, Francois Mitterrand elnöksége (1981–1995) idején kezdték megadni az eseménynek a mostani rangját, az oroszok pedig 2004-től kezdve vesznek részt magas szinten. Utólag különösnek tűnik, de következetesen távol tartotta magát a győzelmi ünnepségektől a partraszállás egykori aktív érintettje, Dwight D. Eisenhower, akinek pedig 1954-ben elnökként is lehetősége lett volna rá, hogy ott triumfáljon.
Most a NATO-szövetséges, ám az oroszokkal fegyverüzletet bonyolító Franciaország készül köztes szerepre az évforduló kapcsán. Ennek jegyében Hollande két vacsorára is készült csütörtökön, először Obamával egy párizsi étteremben, majd késő este Putyinnal az Élysée-palotában. Két vacsorapartnere a normandiai protokollminimumon túlmenően nemigen keresi egymás társaságát.
– Párizs egyfajta egyensúlyi szerepre törekszik. Valamikori nagyhatalmi pozíciójának ma már inkább csak az emlékét felvillantva mutatja meg igényét a külpolitikai önállóságára – értékelte ezt lapunknak Fejérdy Gergely történész, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa. Ugyanakkor a francia politika kutatója úgy látja: abból, hogy, mint Hollande mondta, a hetvenedik évfordulót ötéves elnöki mandátuma egyik kiemelkedő eseményévé akarja avatni, jól látszik, hogy az államfő „összes ütőkártyája kiesett a kezéből”. Hollande belpolitikailag tovább gyengült pártja súlyos európai parlamenti választási vereségével és a szélsőségesek előretörésével. Egy héttel ezelőtti felmérés szerint a franciák csak három százaléka szeretné 2017 után is az elnöki székben látni.
A történelmileg is igen ellentmondásos francia–orosz viszonnyal kapcsolatban csak további kérdőjeleket vet fel a Mistral helikopterhordozók oroszországi leszállításának terve, amelyet Párizs azzal tetéz, hogy több száz orosz tengerészt is kiképezne. Mindezt akkor, amikor az amerikaiak újabb Moszkva-ellenes szankciókra próbálják rávenni európai szövetségeseiket.
Valószínűleg mégis tárgyal egymással az orosz és a megválasztott ukrán elnök az 1944-es normandiai partraszállás franciaországi emlékünnepségén. Mind Vlagyimir Putyin, mind Petro Porosenko a rendezvény vendége lesz, és mindketten úgy nyilatkoztak, hogy nem térnek ki egy eszmecsere elől. Hálás a meghívásért, és senki elől sem fog elszaladni, természetesen mindenkivel beszél –mondta egy interjúban Putyin. Míg Porosenko varsói sajtóértekezletén kijelentette: nem terveznek ugyan találkozót orosz kollégájával, de nem zárja ki, hogy az „ilyen vagy olyan formában” mégis létrejön. Meghívójuk, Francois Hollande francia elnök pedig nem titkolta, hogy össze akarja hozni a két politikust, akik – mint közölte –egymáshoz közel fognak ülni a megemlékezésen.
A szombaton hivatalba lépő ukrán államfő az ünnepséghez kapcsolódó megbeszélésein tovább szeretne egyeztetni az európai politikusokkal arról a béketervről, amelyet elnöki eskütétele után készül bejelenteni.
Annyit már elárult róla, hogy a hatalom decentralizálását, a regionális hatóságok jogkörének bővítését, helyi választások megrendezését tartalmazza, és amnesztiát kínál azoknak, akik nem követtek el bűncselekményt. Hasonló javaslatokkal már korábban is előállt a kijevi kormányzat, de azok hatástalanok maradtak. Az újabb próbálkozáshoz – úgy tűnik – igyekeznek támogatást kicsikarni Moszkvából is. A fejlett ipari országokat tömörítő G7 csütörtökön befejeződött brüsszeli csúcstalálkozóján – amelyet 1997 óta első alkalommal az orosz elnök nélkül tartottak meg – értelemszerűen Ukrajna volt a központi téma. A hetek további szankciókkal fenyegették meg Oroszországot, ha az nem segít helyreállítani a stabilitást Kelet-Ukrajnában. Ha nem érnek el haladást ebben a kérdésben, a büntetőintézkedések harmadik szakasza is napirendre kerülhet – figyelmeztetett Angela Merkel német kancellár. A Reuters jelentése szerint Barack Obama amerikai elnök is az új ukrán kormány elismerésére és a határ menti „provokációk” leállítására szólította fel Putyint.
Moszkva eközben újabb gesztussal jelezte, hogy Porosenkót alighanem hajlandó lesz legitim partnerként elismerni. A külügyminisztérium bejelentette, hogy visszatér Kijevbe Oroszország nagykövete, akit még február végén, közvetlenül Viktor Janukovics államfő megbuktatása után hívtak haza konzultációra. A hírekből úgy tűnik, hogy állomáshelyén is marad a diplomata, és nem csak az új elnök eskütételén vesz részt, amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli.
Ukrajna lázongó keleti vidékein csütörtökön is voltak harcok. Jurij Lucenko egykori belügyminiszter indulatos Facebook-bejegyzésben adta hírül, hogy egyetlen éjszaka a rosszul őrzött határon át 15 teherautón érkeztek fegyveresek Oroszország felől. Az UNIAN hírügynökség pedig közzétett egy videofelvételt, amelyen feltehetőleg a lázadók fogságába esett ukrán tisztek kivégzése látható. A képeken a felkelők egyik katonai parancsnoka fogolycserét követel Kijevtől, majd beszéde végén tűzparancsot ad ki, egy fegyveres teljesíti is azt, és a lövések nyomán összeesik két falhoz állított férfi. (Munkatársunktól)
