Kétszáz évvel vagyunk Svédország mögött
Miért van az, hogy míg Svédország a versenyképesség, a gazdaságarányosan számolt kutatás-fejlesztési ráfordításaiban, innovációs területen a világ élvonalában van, addig Magyarország a nemzetközi listán messze hátrább tart? – tette fel a kérdést a svéd külügyminiszter a Budapesten első ízben megtartott svéd–magyar innovációs fórumon. – A legfontosabb különbség, hogy nálunk 200 éve béke van, és egy évszázada szabad társadalomban élünk. Ez önöknél 20 éve létezik – adta meg a választ Carl Bildt a svéd nagykövetség, valamint több svéd cég, köztük a SAAB, az Electrolux és az Ericsson által szervezett csütörtöki rendezvényen, emlékeztetve arra, hogy a 19. század elején Svédország a legszegényebbek közé tartozott Európában. Az 1870-es évektől meginduló átalakulás motorját az innováció adta.
– Annak ellenére, hogy külügyminiszter vagyok, sok országban a leggyakrabban azt kérdezik tőlem: Mikor lesz nálunk IKEA? – mondta Bildt, jelezve, hogy az innováció nemcsak a high-tech területén, de a bútorforgalmazásban is létező fogalom. A konzervatív-liberális politikus szerint azonban a kutatás-fejlesztés eredményei a leghatékonyabban csak szabad társadalomban érvényesülnek. (E tekintetben Bildt szerint Kína a gyors fejlődési szakasz végéhez ér, a folytatáshoz paradigmaváltásra lesz szüksége.)
A külügyminiszter úgy vélte, Európa nem hanyatlik, csupán a világ többi része fejlődött gyorsan, de a lemaradás elkerüléséhez az EU integrációjának erősítésére van szükség. – A siker kulcsa a nyílt és egységes EU-s piac fenntartása. – mondta lapunk kérdésére a politikus. – A mi gazdaságaink túl kicsik ahhoz, hogy önállóan álljanak meg a globális piacon. Csak akkor lehetünk valóban versenyképesek, ha integrálódunk. Ez nem jelenti, hogy mindent Brüsszel diktálna – hangsúlyozta a politikus, aki nem osztja a nézetet, hogy az EU nyugati része gyarmatosítaná a keleti felét. – Tény azonban, hogy felmerül a kérdés, mennyire egyenlőek a tagállamok, mondjuk Franciaország összevetve Máltával. De például a visegrádi országok hangja mind erősebben hallható az EU-ban, minden témában.
Magyarország EU-n belüli megítélése nem politikai alapon történik Bild szerint, akinek pártja a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárt frakcióját erősíti az Európai Parlamentben. – A javaslatokat az Európai Bizottság fogalmazza meg, amelyben sok különböző politikai irányzat képviselője ül. Az értékelés közös, objektív kritériumok alapján születik.
A politikus szerint nincs szükség arra, hogy az EU mielőbb meghúzza saját végső földrajzi határait. – Európa nyitott, a Római Szerződés 49-es cikkelye kimondja, hogy bármely európai ország, amely megfelel a kritériumoknak, pályázhat a tagságra. A jelen pillanatban Horvátország van soron jövő nyári belépésével, de a délkelet-európai térségben még él további 100 millió ember, a Balkánon és Törökországban – mondta. Szerinte hosszú távon Belarusz integrációja sem kizárható. – Ez az utolsó diktatúrája Európának, de az ország identitása európai, ami erősödött annak ellenére, hogy Alekszandr Lukasenko két évtizedes vezetését a jogsértések és látszólagos választások jellemzik. Ukrajna, ahol a hónap végén rendkívül fontos parlamenti választásra készülnek, szintén európainak vallja magát, bár itt is sok negatív folyamatot tapasztalunk – adott körképet a külügyminiszter, nem hagyva ki az ellenzéki győzelmet hozó hétfői grúziai parlamenti választást sem. – Ez nemcsak az ország, de az egész kelet-európai térség számára hosszú idő óta az egyik legsikeresebb választás volt – mondta Bildt, utalva arra, hogy a posztszovjet térségben szinte példátlan a választások útján történő hatalomváltás.
