Egyúttal A. Nagy László kisebbségügyi kormánybiztosnak nyílt levelet küldtek, amelyben többek között hangsúlyozzák: „a kölcsönös megbecsülés és tisztelet jegyében egy élhetőbb ország, egy otthonos régió megteremtésén fáradozunk melyben minden adófizető polgárt ugyanazok a jogok illetik meg. Bízunk benne, hogy az ekeli példa mielőbb bevett gyakorlattá válik Szlovákia minden olyan vasútállomásán, melyek a nemzeti kisebbségek által lakott területeken találhatók. Épp ezért arra kérjük Önt, mint a nemzetiségekért felelős kormánybiztost, hogy tegyen meg mindent az ekeli vasúti megállóhely, az ország első kétnyelvű állomásának megmaradásáért és a vasúti kétnyelvűség gyakorlatba való átültetéséért! A kiállás különösen azért fontos, mert az eddigi gyakorlat alapján jó okunk van feltételezni, a kétnyelvű megnevezést a vasút vezetésének közvetlen utasítására az alkalmazottak eltávolíthatják. Reméljük, az Ön hathatós támogatásával az állami szervek a magyar kisebbség identitását megbecsülve fognak eljárni” – írták az aktivisták.

A szervezet tagjai az év elején az Esztergommal szemben fekvő Párkányban (Stúrovo) helyeztek el a közutak mellett több kétnyelvű helységnévtáblát, miután az illetékes cég a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását követően is késlekedett végrehajtani a jogszabály rendelkezését.

Nem sokkal később a Pozsonyból Érsekújváron át ugyancsak Párkányba tartó gyorsvonaton pedig három nyelven – szlovákul, magyarul és angolul – közölték a szükséges információkat. Nemrég levélben követelték a szlovák vasúttársaságtól (ZSSR), hogy a nemzetiségi szempontból vegyesen lakott települések állomásain helyezzenek el kétnyelvű táblákat. Azt a választ kapták, hogy ezek a megnevezések a megállóhelyeket jelölik, amelyeket továbbra is csak szlovákul tüntetnek fel.