Bár a terrorállam a szaúdi monarchia területén lévő iszlám szent helyeket, Mekkát és Medinát is maga alá gyűrné, Rijád közvetve támogatja az IS-t,mert az Szíriában harcol a teheráni segítséget élvező damaszkuszi rezsimmel – ebben a bonyolult relációban kell értelmezni az iráni–szaúdi konfrontációt, amelynek csak mellékszínpada a minai tragédia.

A mekkai zarándoklat, a hadzs alatt a múlt héten hivatalos adatok szerint több mint 760 embert tapostak halálra. A legújabb értesülések szerint az áldozatok száma meghaladja az 1300-at. A halottak között több mint 130 iráni van, háromszáz iráni eltűnt. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője nyilvános bocsánatkérésre szólította fel a szaúdi uralkodóházat.

– Szaúd-Arábiát idegesíti, hogy Irán már nem számít páriának a Nyugat szemében. A július közepén Bécsben bejelentett atomalku visszahozta az elszigeteltségből és felértékelte a nukleáris programját részben „megmentő” iszlám köztársaságot. A szaúdiak minden erővel vissza akarják szorítani Irán regionális hatalmi ambícióit, Teherán értésére akarják adni, hogy az Arab-félszigeten ki az úr. Ezen üzenet közvetítésére szolgál az egyre brutálisabb jemeni polgárháború, amely lényegében egy közvetlen iráni–szaúdi fegyveres konfliktust helyettesítő háború – mondta lapunknak a térség szakértője, Rainer Hermann, akinek az IS-ről írt könyve magyarul is megjelent.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung közel-keleti szakírója emlékeztetett rá, hogy míg Mohammad Reza Pahlavi sah uralkodása (1941–1979) alatt viszonylag kiegyensúlyozott volt a két monarchia viszonya, a Khomeini ajatollah által irányított iráni forradalom gyökeres változást hozott. Az új teheráni rezsim szociálisan elkötelezett iszlám forradalmat hirdetett, s az egyik fő ellenfél az iszlám vahabita-szalafista, értsd ókonzervatív irányzatát követő szaúdi uralkodóház jelentette.

Az iráni–szaúdi ellentétek kiéleződésében a rijádi uralkodóváltás is szerepet játszik. Míg az idén januárban elhunyt Abdallah valamiféle iszlám egységre törekedett, utódja, Szalmán – látva a regionális erőegyensúly-változásokat – sokkal radikálisabban viszonyul Iránhoz. – A szaúdiak kétélű karddal hadakoznak Szíriában. Az Iszlám Állam letörésénél fontosabb nekik, hogy bukjon Bassár el-Aszad, mert vele megnyílik az út Bagdad felé, s Irak keleti szomszédságában pedig ott van Irán, lehet borsot törni az orruk alá. Ebben a játékban Törökország is szövetséges a szaúdiak számára – mutatott rá Hermann.

Gazdaságilag a közel 31 millió lakosú monarchia áll jobban. Alig van adóssága, valutatartalékai meghaladják a 700 milliárd dollárt. A több mint 79 millió lakosú Iránt adósságok gyötrik, valutatartalékai jelentős részben külföldi bankokban még befagyasztva „alszanak”. A hordónként 50 dollár körüli kőolajár egyik vetélytársnak sem jó, de a szaúdiak hátradőlhetnek.