Két tűz között a portugál kormány
Törölték a repülőgépjáratokat, a kikötőket lezárták, nem járt a metró, és leállt a vonatok-buszok többsége is. A legtöbb iskola ki sem nyitotta kapuit, a kórházakban csak sürgősségi ellátást nyújtottak, és nem volt szemételszállítás. Zárva tartottak a bíróságok is, míg a rendőrök a büntetések elnézésével tiltakoztak. A parlament viszont teljes üzemmel működött, a jövő évi költségvetés részletes vitája folyt.
A sztrájkolók éppen a tervezett, minden eddiginél keményebb megszorítások – így a közalkalmazotti fizetések csökkentése, az előmenetelek befagyasztása, a szociális támogatások megvonása és az áfaemelés – miatt tiltakoztak. A munkabeszüntetést a két nagy szakszervezet, a kommunista párthoz közeli CGTP és a szocialista kormányhoz közel álló UGT együtt hirdette meg, amire eddig csak egyszer, 1988-ban volt példa. „Olyan új politikára van szükségünk, amely a munkahelyteremtésre és a növekedésre összpontosít, ahelyett, hogy a deficit visszaszorításának recesszióhoz vezető útját választaná” – adott magyarázatot João Proença, az UGT főtitkára, miért állt a CGTP mellé.
Becslések szerint a napi 652 millió euró GDP-t előállító országban az általános sztrájk 300–500 millió euró veszteséget okozott. Kérdés, hogy egyszeri tiltakozó akciónak minősül-e a szerdai munkabeszüntetés, vagy nagyszabású, rendszeres mozgósítás kezdetét jelenti.
Politikai elemzők mindenesetre arra figyelmeztetnek: ha a sztrájk nyomására az országgyűlés nem fogadja el a költségvetést, és ez maga után vonja a Nemzetközi Valutaaalap (IMF) közbelépését, akkor a felelősség a szakszervezetekre hárul – a politikai pártok helyett.
Portugália követi Görögországot és Írországot, és elérkezik az a pillanat, amikor mentőcsomagot fog kérni az EU-tól – vélte a Reuters által megkérdezett elemzők többsége. Az 50 szakértő közül 34 számít arra, hogy Lisszabon nem lesz képes megoldani adósságválságát mentőcsomag nélkül.
